Hat ismert politikus a vádlottak padján
A vádlott politikusok közül Demeter Márta az egyetlen nő.
Hat, országosan ismert politikus ellen folyik büntetőper Magyarországon. Közülük öten országgyűlési képviselők. A vádlottak padjára került egy MSZP-sből lett DK-s, egy szocialistából lett LMP-s politikus, de a bíróság előtt kell felelnie egy volt jobbikos és két kormánypárti képviselőnek is. A hatodik vádlott a Momentum elnöke, aki nem került be az Országgyűlésbe 2018-ban.
Tanúmeghallgatással kezdődik meg e héten a bizonyítási eljárás Demeter Márta, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselője büntetőperében, amit hivatali visszaélés bűntette miatt indítottak ellene. Ám nem ő az egyetlen országosan ismert politikus, aki ellen bűnvádi eljárás folyik. Hat politikus lett vádlott, közülük öten országgyűlési képviselők. A vádlottak padjára került két olyan politikus, akik MSZP-sből lettek DK-s, illetve LMP-s képviselők, és terheltként kell felelnie a bíróság előtt egy volt jobbikos, jelenleg független és két kormánypárti politikusnak is. A hatodik vádlott a Momentum elnöke, aki bár szeretett volna, de nem került be az Országgyűlésbe 2018-ban.
Problémás névazonosság
A vádlott politikusok közül Demeter Márta az egyetlen nő. A volt szocialista, jelenleg LMP-s képviselő arról híresült el, hogy „benézett” egy névazonosságot, és ebből akart botrányt kavarni. A Pesti Központi Kerületi Bíróság vádismertetése szerint az országgyűlési képviselő, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának akkori alelnöke 2018. szeptember 19-én a kecskeméti repülőbázison, a honvédelmi miniszter előzetes tudomásával, repülésinapló-adatokba tekintett be. Demeter a vád szerint az országgyűlési képviselőként őt megillető, a kormány tagjaihoz intézhető kérdés jogával visszaélve, közérdekből nem nyilvános adatot tett közzé nagy nyilvánosság előtt úgy, hogy ráadásul meghamisította valótlan állítással is. Ezzel az volt a célja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Magyar Honvédség negatív társadalmi megítélését érje el. Mint ismert, a hírek szerint Demeter Mártának az szúrt szemet a repülési naplóban, hogy egy békefenntartókat és családtagjaikat hazaszállító honvédségi repülőgépen egy Orbán vezetéknevű fiatal lány is utazott. Az országgyűlési képviselő a miniszterelnök lányára asszociálva lendült politikai támadásba, csakhogy kiderült, a kérdéses gépen egy békefenntartásban részt vevő magyar tiszt családtagja utazott haza, és nem a miniszterelnök hozzátartozója.
A Központi Nyomozó Főügyészség Demeter Mártát ezért hivatali visszaélés bűntettével vádolja; ezt a bűncselekményt a büntető törvénykönyv három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti. Ennek ellenére az országgyűlési képviselő kétmillió forint pénzbüntetéssel megúszhatta volna az ügyet, ha a tavaly február 28-án megtartott előkészítő ülésen teljes körű beismerő vallomást tesz és lemond a tárgyalás jogáról. Demeter Márta azonban nem vallotta magát bűnösnek és ragaszkodott a tárgyaláshoz.
A képviselő asszony elvesztette a bizottsági alelnöki posztját is, miután az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) felülvizsgálati eljárásban hozott biztonsági szakvéleményére hivatkozva kizárták a honvédelmi és rendészeti bizottságból. Az indoklás szerint a törvény által védett, nem nyilvános adat védelmének megsértését előidéző magatartása miatt nem felel meg az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjával szemben támasztott biztonsági követelményeknek. Demeter közigazgatási eljárás részeként bíróságon támadta meg az AH szakvéleményét, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította keresetét. A volt szocialista, ma LMP-s politikusnő bizottsági tagságát tehát jogszerűen szüntették meg.
Le akarta fizetni ellenfelét
Farkas Gergely független országgyűlési képviselőnek közigazgatás rendje elleni bűncselekmény miatt kell felelnie a bíróság előtt. Az egykori jobbikos Farkas a vád lényege szerint 2018 márciusában, az országgyűlési választások előtt – a Jobbik Bács-Kiskun megyei 5. számú egyéni választókerületben nyilvántartásba vett képviselőjelöltjeként – az LMP képviselőjelöltjének felajánlotta, hogy ha visszalép a választástól, kifizeti neki a kampányra addig fordított hatszázezer forint költségét. Ezzel a vád szerint Farkas a képviselőjelöltet befolyásolni próbálta passzív választójogának gyakorlásában, ezt azonban az LMP-s jelölt visszautasította. Miután az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára a parlament felfüggesztette, az ügyészség Farkas Gergelyt gyanúsítottként hallgatta ki; a politikus tagadta bűnösségét. A Jobbik országgyűlési frakciójából tavaly május 27-én kilépett és a függetlenek közé átült vádlott terhére rótt közigazgatás rendje elleni bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tavaly október 13-án kezdődött meg a bizonyítási eljárás a Fővárosi Törvényszéken a Simonka György és vádlott-társai elleni büntetőperben. A kormánypárti országgyűlési képviselőt 32 társával (köztük a feleségével és unokahúgával) együtt 1,4 milliárd forintnyi kárt okozó költségvetési csalással és korrupciós bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádhatóság a politikusnak nyolc és fél év szabadságvesztést, valamint 850 millió forintnyi vagyonelkobzást javasolt az előkészítő ülésen való teljes körű beismerés esetén, Simonka azonban azt mondta a sajtónak: ők (vagyis ő és hozzátartozói) áldozatai az ügynek, nem követték el a vádban foglaltakat. A háromnapos előkészítő ülésen aztán nyolc vádlott is beismerő vallomást tett, közülük négyét elfogadta a bíróság.
Hivatali vesztegetés
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly december 21-én emelt vádat Boldog István (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat lényege szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és településfejlesztési operatív program pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek, és 2019 májusában 20 millió forintot kaptak tőlük.
Az MSZP-ből Gyurcsány Ferencet követve a Demokratikus Koalícióba átigazoló egykori szocialista Varju László ellen tavaly április 20-án emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség a választás rendje elleni bűntett, súlyos testi sértés bűntette és garázdaság vétsége miatt a Fővárosi Törvényszéken. A vád lényege szerint Varju országgyűlési képviselőjelöltként a 2018-as választás előtt egy függetlenként induló jelöltnek anyagi juttatást ígért, hogy lépjen vissza a javára. A férfi elutasította a felvetést. A súlyos testi sértés és a garázdaság az MTVA székházánál zajló, 2018. decemberi tüntetésekhez kapcsolódik. Varju ekkor nekirontott a biztonsági szolgálat sorfalának, majd a földre feküdt, egy őr lábát elkapta, azt kihúzta. Az őr elesett és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
A Momentum elnöke, Fekete-Győr András tavaly december 17-én előkészítő ülésen állt bírája elé a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt. Fekete-Győr András és párttársa, a DK korábbi tagja, Szarvas Koppány Bendegúz a vád szerint 2018-ban a Kossuth téren füstgyertyát dobott a rendőrökre. Az előkészítő ülésen Fekete-Győr tagadta a vádat, Szarvas a járványra hivatkozva távol maradt.
Szemán László – www.magyarnemzet.hu