Máris beszóltak Bidennek – nagy bukta várható?
A Biden-adminisztráció óriási gazdaságösztönző csomagja rövid távon lökést adhat a gazdaságnak, ám hosszabb távon a vele járó eladósodás éppen ellenkező hatással járhat, mint amit az új elnök szeretne. Rontja a termelékenységet, fékezi a gazdaság bővülését, növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, ezzel erodálja a társadalmat, s így érveket ad a Donald Trumphoz hasonló populista politikusoknak, – írja a Napi.hu.
Joe Biden, az Egyesült Államok új elnöke 1,9 ezer milliárdos gazdaságösztönző csomag kezdeményezésével indítja kormányzását, ami jól tükrözi az amerikai elit jelenlegi gondolkodását. A felső tízezer úgy véli, nem számít mekkora költségvetési hiány és államadósság keletkezik az állam pénzszórása miatt. Azok a figyelmeztetések, amelyek szerint órási inflációhoz és a dollár elértéktelenedéséhez vezethet a költekezés, nem jöttek be. Ezért könnyű azt hinni, hogy csak a régi közgazdasági iskola megrögzött híveinek riogatásáról van szó – kezdi a Financial Timeson (FT) megjelent elemzését Ruchir Sharma, a Morgan Stanley Investment Management vezető stratégája.
Közgazdász professzorok és a média gazdasági szakérői arról beszélnek, hogy az infláció halott, a kamatok alacsonyak. Így felelőtlenség lenne, ha a kormány nem venne fel hitelt annak érdekében, hogy az ebből származó forrásból felpörgesse a koronavírus-válság miatt lelassult gazdaságot. Hogy milliárdokról vagy ezermilliárdokról van-e szó, az nem számít, mivel a dollár a világ legkeresettebb valutája. Ez a vélekedés azonban figyelmen kívül hagyja, milyen kárt okoznak már most is a világ országainak egyre nagyobb költségvetési hiányai és államadósságai – és nem olyan teljesülő vagy nem veszélyről van szó, mint az infláció vagy a valuta elértéktelenedése.
Kitartó állami beavatkozás
Az FT cikkírója az OECD-nél és a Nemzetközi Fizetések Bankjánál készült jelentésekre hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy évtizedben folyamatosan erősödő állami gazdasági beavatkozás nyomán lassabban javult a munkaerő termelékenysége. Tehát nem javult a kellő mértékben a hatékonyság. Ez pedig fékezi a növekvő létszámú világtársadalom rendelkezésére álló összes GDP bővülését, miközben a rendelkezésre álló javak elosztása terén nőtt az egyenlőtlenség. Nem arról van szó, hogy válság idején nem kell beavatkozni a gazdaságba. Hanem arról, hogy az egymást követő ösztönözőcsomagoknak milyen az együttes hatásuk.
A hivatalba lépő amerikai adminisztráció azzal érvel: az alacsony kamatok lehetővé teszik, hogy a kormányok a világon belátható időn belül korlátlanul költekezzenek hitelből. Az FT cikkírója szerint azonban az alacsony kamatszint inkább egy csapdát rejt. Azzal, hogy eladósodásra ösztönzi a gazdaság szereplőit, kevésbé ösztönöz a hatékonyság javítására. Azaz lassítja a termelékenység fokozódását és mivel az adósságot törleszteni kell, hosszabb távon kiszívja a pénzt a gazdaságból. Ez pedig fékezi a GDP növekedését.
A nagy eladósodás arra kényszeríti a központi bankokat, hogy továbbra is alacsonyan tartsák a kamatokat. Ugyanis, ha csak egy kicsit is drágítanának a hitelek költségén, az adósok nem tudnának törleszteni. Ezzel kész is a csapda, ami törékennyé teszi a pénzügyi rendszert.
Oda megy a pénz, ahova akar
A kormányok és a jegybankok ugyan annyi pénzt bocsátanak ki, amennyit akarnak, ám nem tudják meghatározni, hogy hová folyjon a gazdaságban lecsapódó pénzeső. Jelentős része az elmúlt időszakban azért nem okozott nagy fogyasztói áremelkedést, mert az infláció a pénzügyi és más vagyontárgyak árának emelkedésében jelent meg. Az 1970-es években a világ pénzpiacainak értéke nagyjából azonos volt a világgazdaság értékével, ám mostanra annak négyszeresére nőtt. És ez a bővülés túlnyomó részt a gazdagokat tette még gazdagabbá, akik kezében a pénzügyi vagyon összpontosul.
Az állandó állami gazdaságösztönzés időszakában, az elmúlt három évtizedben az amerikai családok felső egy százalékának vagyona 300 százalékkal bővült, a következő kilenc százaléké 200 százalékkal, a következő 40 százaléké pedig 100 százalékkal. Az alsó 50 százalék eközben semmivel sem gyarapodott, ls ebben a körben minden tizedik család vagyona negatív, azaz több az adósságuk, mint amennyi pénzzel és más vagyonnal rendelkeznek.
Eközben friss tanulmányokból kiderül, hogy a gazdaságba pumpált pénz a legkevésbé termelékeny vállalatokhoz vándorolt, köztük a rettenetesen eladósodott zombi cégekhez, amelyek állam bácsi segítsége nélkül csődbe mentek volna. Emellett jól jártak még azok a monopóliumok, amelyek nem a technológiai fölényüknek, hanem jó lobbierejüknek köszönhetik kitüntetett helyüket a vállalatok világában.
Nem lehet ilyen szép
Nem kell atomfizikusi diploma ahhoz, hogy látható legyen, a dolgok nem lehetnek olyan egyszerűek, amilyennek látszanak. Magyarán nincs ingyen ebéd, a prosperáló társadalomhoz nem lehet eljutni egyszerűen úgy, hogy csak nyomtatjuk, majd elköltjük a pénzt. Ha Biden kormánya kihasználva az alacsony kamatokat tovább hajszolja a masszív kormányzati költekezést, azzal hosszabb távon ellentétes hatást ér el – véli az FT cikkírója.
Csak erősíteni fogja azokat a problémákat, amelyeket meg akar oldani: hosszabb távon megalapozza a gyenge növekedést, a pénzügyi rendszer instabilitását és segíti a nagy társadalmi különbséget további szélesedését. Az évtizedeken át tartó gazdaságösztönző politika gyengítette a kapitalizmust, mivel rontotta a hatékonyságát. Ezzel kevésbé dinamikus és kevésbé fair lett, a társadalom erodálódott, ami alapot adott a populista politika virágba borulásának, amit a Biden-adminisztráció vissza akar szorítani.
Forrás: Napi.hu