Orbán: lehet, hogy fél év múlva meg kell ismételni az oltást; a nemzeti konzultálók döntenek az oltottak előjogairól

Ha a kínai vakcinával is elkezdődhet az oltás, húsvétig minden eddig regisztráltat be lehet oltani a koronavírus ellen – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Illusztráció: a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor részt vesz a Kína és a kelet-közép-európai országok közti, videókonferencián tartott egyeztetésen a Karmelita kolostorban 2021. február 9-én

A kormányfő jó hírnek nevezte, hogy már mintegy 700 ezren védettek Magyarországon: 310 ezren már legalább egy oltást megkaptak, 383 ezren pedig már igazoltan átestek a betegségen.

Rossz hír azonban, hogy a fertőzések számának csökkenése megállt, újra emelkedik – mutatott rá, ismertetve a friss adatokat, amelyek szerint az új koronavírus-fertőzöttek száma 1860, elhunytak 99-en, kórházban 3828-an fekszenek, lélegeztetőgépen pedig 299-en vannak.

„Tartanunk kell a szabályokat” – hangsúlyozta a miniszterelnök, megjegyezve: az utóbbi néhány napban egész Európában megfordult a kedvező tendencia, Magyarországon is, a feltételezések szerint a brit vírusmutáns miatt.

A kormányfő közölte ugyanakkor, nem szükségesek további szigorítások, sőt kifejezetten ellenezné azokat, mert „most már van annyi vakcinánk, hogy a jól megszervezett oltással legalább annyit tudunk javítani a helyzeten, mint amennyi a helyzet természetes romlása”.

Orbán Viktor kiemelte: ha a kínai vakcinával is elkezdődhet az oltás – ami nincs messze már -, akkor húsvétig minden eddig regisztráltat be tudnak oltani, 2 millió 448 ezer embert.

Május végén, június elején pedig ez a szám elérheti a 6,8 milliót, ami azt jelenti, hogy Magyarországon egy vele azonos méretű és lélekszámú európai országhoz képest 3,5 millióval több embert lehet beoltani – mondta. Hozzáfűzte, az oltási pontok száma jelenleg 7189. Arról is beszélt: nem tudni, a vakcinák milyen időtartamra adnak védettséget, így fel kell készülni arra, hogy esetleg 6-8 hónap után újra oltani kell a már beoltottakat.

Ezért a vakcinabeszerzésnek folyamatosnak kell lennie, „portyázókat és fürkészőket mindig mozgatni kell (…), és ahol úgy tűnik, hogy néhány ezer vagy százezernyi vakcina leesik egy teherautóról, ott kell állnia egy magyar portyázónak, aki elkapja” – fejtette ki.

Az EU-s vakcinabeszerzést úgy kommentálta: az üzleti konstrukció jó, a baj az idővel van, márpedig aki időt nyer, életet nyer, ezért kellett Magyarországnak kínai és orosz vakcina is. „Aki vesztegeti az idejét, életeket veszít” – mondta.

A kínai vakcinával kapcsolatban a miniszterelnök jelezte: a népegészségügyi központnak még vizsgálatokat kell folytatnia, de jó remény van arra, hogy biztonságos körülmények közepette szabadítsák fel a kínai kontingenseket.

Arra a felvetésre, hogy sokak szerint meg kellene várni az Európai Gyógyszerügynökség pecsétjét is, úgy reagált: a magyar szakemberek legalább olyan jók, mint bármely európai, sőt ő a magyar népegészségügyi központ vizsgálatában jobban bízik, mint a brüsszeliben.

„Saját magunkban kell bízni, Müller Cecíliában, a munkatársaiban, a magyar professzorokban” – jelentette ki Orbán Viktor, megismételve: minden egyes várakozással töltött napon az ország elveszít száz embert, úgyhogy, én nem várok.

A nyitásról tervezett online konzultációról elmondta: péntek délután készül véglegesíteni az öt-hat kérdést, a konzultáció pedig ugyanazon az internetes felületen zajlik majd, mint a regisztráció.

A rádióműsorban szó volt a védettséget igazoló okmány bevezetéséről is, amelyre a kormány megteszi az előkészületeket, mert ha a konzultáció során a válaszadók úgy gondolják, hogy a már védetteknek nagyobb szabadsága lehet, akkor ne legyen technikai akadálya a kedvezmények azonnali megadásának.

Hozzátette, azt tartaná korrektnek, ha egy vizsgálat után azok is bekerülhetnének a védettek körébe, akik ugyan korábban nem estek át hivatalos vizsgálaton, nem kerültek be az átesettek hivatalos jegyzékébe, de „van antitestjük, tehát átestek” a betegségen, anélkül, hogy tudtak volna róla.

A kormányfő hangsúlyozta: az oltás, a korlátozások feloldása, az ország újraindítása a legnagyobb segítség a bajba jutott ágazatoknak. Megjegyezte, ha legalább a beoltottak és a fertőzésen átesettek igénybe vehetnének szállodai, éttermi szolgáltatásokat, akkor azzal megmenthető lenne több tízezer munkahely.

A gazdasági újraindítási akcióterv fontos elemének nevezte a bajban lévő mikro- és kisvállalkozások által hamarosan felvehető 10 millió forintos kamatmentes hitelt, amelyet három év törlesztési türelemmel folyósítanak majd. A miniszterelnök szeretné, hogy ha az erre szánt 100 milliárd forint elfogy, és van további igény, akkor tegyék felülről nyitottá a keretet.

Szólt arról, hogy a lakásfelújítási program, az otthonteremtési támogatások növelése, a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentése miatt azzal kell számolni, hogy pillanatok alatt munkaerőhiány lesz, különösen az építőiparban. Egyúttal egy régen látott „lakásépítési boom” várható – tette hozzá.

A gazdaság-újraindítás „nehéz meló”, de „ezt megnyomjuk”, és a magyar gazdaság gyorsabban fog visszatérni válság előtti teljesítményének szintjére – fogalmazott.

A nyugdíjasok mától kapják meg a négy év alatt visszavezetendő 13. havi nyugdíjuk első egyheti összegét. Ezzel „az előző baloldali kormány utolsó bűntényét is sikerül (…) zárójelbe tenni” – mondta. „Nincs könnyű helyzetben a baloldal (…), az összes bűnük nyomait tüntetjük el” – mondta a miniszterelnök, megjegyezve: a baloldal a 13. havi nyugdíj mellett a közalkalmazottak, az orvosok, ápolók 13. havi fizetését is elvette.

Ezzel szemben a mostani kormány az ápolók bérét 70 százalékkal emelte három év alatt, és az orvosok is soha nem látott bérfejlesztésben részesülnek – emelte ki, úgy összegezve: a gazdasági újraindítási akcióterv „a baloldali kormányzás utolsó romjainak eltakarítását is tartalmazza és az új korszak megnyitását is”.

(MTI)