Vásárhelyi Mária Dugovics Tituszként védi Őszödöt
A baloldal szívében örök 2006 él. Az SZDSZ-alapító Vásárhelyi Mária ugyanis még másfél évtized távlatából is azt próbálja bizonygatni, hogy a mucsai magyarok „lángba borították az országot”. Miközben még azt sem értették, miről szólt Gyurcsány őszödi hazugságbeszéde.
Hiába telt el 15 év az őszödi beszéd óta, a baloldalon mégis úgy rágják a témát, ahogy csak A Pál utcai fiúkban tudták a gittet. Néha lágyan dédelgetik és féltőn ringatják valahol a szájpadlás környékén, máskor pedig haragos csámcsogással adják környezetük tudtára, hogy Balatonőszöd kormányüdülőjében valami számukra felejthetetlen történt. Ámde a nagyszerűségnek ehhez a politikai-retorikai csúcsteljesítményéhez a mucsai magyarok nem képesek felnőni. Ezért csak rágják és rágják magukban szüntelenül, mi pedig legfeljebb abban bízhatunk, hogy egyszer meg tudják emészteni: „a hazudtunk reggel, éjjel meg este” szólamát sohasem fogjuk igazságként lenyelni.
Most éppen Vásárhelyi Mária érezte szükségét, hogy a Jelen című balos hetilapban megjelenő publicisztikájában ismét visszatérjen az őszödi beszédhez. Erősen nyitva bejelenti, hogy Gyurcsány hazugságának lepleződése „nem érhette váratlanul a lakosságot”. Még szép, hogy nem! Emlékezzünk csak vissza, hogy a 2006-os választásokat megelőzően Gyurcsányék kormányzati pozícióból azzal kampányoltak, hogy dübörög a gazdaság. Fizetett hirdetésekben zúdították ránk állatmeséiket a pannon pumáról, ami ugrásra készen várja, hogy levadássza a környező országok termelését. Meg különben is: „minket irigyel a fejlett Nyugat”. A hurráoptimizmussal alaposan felcicomázott propagandával szemben Őszödön Gyurcsány aztán beismerte a valóságot: „annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy azt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok kormányzása azt valaha is megteszi”. A szoci állatmesék mitikus pannon pumájáról lényegében kiderült, nemhogy a szlovákok közel tízszázalékos gazdasági növekedésre képes tátrai tigrisét nem tudja elejteni, de valószínűleg egy plüss bébifókát sem.
A cikket jegyző Vásárhelyi azonban nem csak azt állapítja meg, hogy Gyurcsány hazudozása senkit nem érhetett váratlanul. Hanem azt is, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után utcára vonulók csak azt tudták, hogy a miniszterelnök hazudott, de „hogy konkrétan mit, azt egyetlen tüntető sem tudta megmondani”. Mivel a baloldal egyfolytában azt hirdeti önmagáról, hogy ő a szakértelem meg a tudomány, ezért a szociológus végzettségű Vásárhelyi nyilván bizonyítani is tudja állítását. Miszerint „egyetlen tüntető” sem tudta megmondani, mi váltotta ki pontosan a felháborodását. Azonnal magunk elé is képzeljük a jelenetet, amint Vásárhelyi egyenként odalép a demonstrálókhoz, és bemutatkozik nekik akár SZDSZ-alapító minőségében is. Majd békés hangulatban kitöltenek egy kérdőívet, ami mélységeiben feltárja az utcára vonulók őszödi beszédről szerzett tudását. Aha, ez legalább annyira hihető, mint a gazdasági növekedés csillámpónijait mázsaszámra fogyasztó pannon puma sztorija volt.
A publicisztika hihetősége pedig akkor fut végképp őszödi vakvágányra, amikor Vásárhelyi bejelenti, hogy a „békés utcakődobálók” 2006-ban lángba borították az országot. Próbáljuk elképzelni, amint a tüntetők az utcaköveikkel megpróbálnak szikrát pattintani, ámde mi sajnos nem a pannon pumáról szőtt, szoci állatmeséken nőttünk fel, így elég szegényes a fantáziánk. Vásárhelyinek viszont jár a Kunhalmi Ágnes által alapított Arany Ajtó emlékplakett, amely minden balos számára egyet jelent az esztelen bátorsággal. Hiszen Vásárhelyi cikke arra enged következtetni, hogy ha nem zárt ajtóknak szaladgálnak neki, akkor országot lángba borítók közé mennek kérdőívezni. Csak minket hagynának már végre békén az őszödi beszédről szőtt újabb és egyre hihetetlenebb fantazmagóriáikkal.
Forrás: Drót.info