Fegyverrel Európába?
Oroszország nem csak az északi sark közelében tart hadgyakorlatot, hamarosan indul a „Nyugat 2021” elnevezésű akció is, ami megint jó alkalom az elrettentésre, és arra, hogy újabb csapatok vonuljanak fel az orosz-ukrán konfliktus által érintett területekre. Jelentős haderő érkezett a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa ideiglenesen megszállt Krím félszigetre, Ukrajna válasza egyelőre az új hadászati stratégia bejelentése.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Ruszlan Homcsak a kijevi parlament rendkívüli ülésén elmondta, hogy a jelzett területeken és a határ mentén eddig 28 taktikai zászlóalj tartózkodott, ezekhez csatlakozik most még 25 hasonló alakulat. Jelentése szerint a Krím területén folyamatosan emelkedik a jelen lévő orosz katonák száma, ami mára 32.700 őt jelent.
Azt eddig is tudtuk, hogy rendszeresek a kiesebb konfliktusok a térségben, de a tavaly nyár óta érvényben lévő fegyverszünet alatt a múlt héten történt a legnagyobb incidens, amikor – ukrán állítás szerint – négy, aknamentesítési feladatot végrehajtó ukrán katonával végeztek orosz mesterlövészek.
Az ukrán parlament határozatot fogadott el a Donyec-medencében tapasztalható konfliktus kiéleződéséről. A határozatban a nemzetközi közösséghez fordultak, kérve, hogy fokozzák a gazdasági és politikai nyomást Oroszországra, illetve, hogy nemzetközi intézmények vizsgálják ki az oroszok által elkövetett jogsértéseket. Itt is jelezték, hogy február óta jelentősen nőt az ukrán katonák elleni provokációk száma, több támadás is érte őket, és szakadárok akadályozzák az EBESZ megfigyelők munkáját.
A parlament végül törvényt fogadott el, amelynek értelmében mozgósítás kihirdetése nélkül is lehet ezentúl tartalékosokat behívni a hadseregbe, ha eszkalálódik a helyzet a kelet-ukrajnai fronton. De nem csak a parlament foglalkozott a témával! Ukrajna elnöke jóváhagyta az ország új katonai biztonsági és hadászati stratégiáját. Az ukrán katonai stratégia egyértelműen ellenségnek nevezi Oroszországot, ami a legnagyobb veszélyforrás.
Érdekes, hogy valamiért nem csak az elérni kívánt NATO-tagságot szolgálja az új stratégia, hanem – Mikola Beleszkov, a Stratégiai Kutatások Ukrajnai Intézetének katonapolitikai elemzője szerint – a stratégia döntő jelentőséggel bír az ország európai integrációja szempontjából is.
Ez utóbbi azért szúrt szemet, mert ha ennyire fontos az integráció, akkor talán a nemzeti kisebbségek ügyében is lehetne lépéseket tenni, hogy közelítsenek azokhoz a normákhoz, ami elfogadható lenne európai – különösen a magyar! – szempontból is. De mintha ebben nem lenne olyan nagy az aktivitás…
Forrás: Itthonrólhaza.hu