Végre hazatérhet a Délvidék? – Itt az aktuális revíziós lehetőség!
A szerb, a magyar és a szlovén miniszterelnök újrarajzolnák a Balkán térképét
A volt Jugoszlávia utódállamainak sajtója napok óta foglalkozik titkos, ám annál grandiózusabb határmódosítási tervekkel. A diplomáciában „non-paper” dokumentumnak nevezik azokat az informális anyagokat, amelyek bizalmas megállapodásokon születnek – adta hírül a napokban az Index.
Vajon a délvidéki revízió fogja megindítani a dominóhatást?
Állítólag a térkép-tervezetek a szlovén miniszterelnök, Janez Janša irodájában készültek, Aleksandar Vučić, szerb köztársasági elnök, és Orbán Viktor kezdeményezésére. A határmódosítások-tervezetét a szlovén miniszterelnök személyesen adta át az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek.
Orbán Viktor legendásan jó kapcsolatot ápol a szerb köztársasági elnökkel és a szlovén miniszterelnökkel is (lehet határkérdésekben is sikerült végre megegyezniük?)
A kiszivárgott információk szerint Koszovó északi, szerb többségű területei a német többségű, Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolhoz hasonló, rendkívül széles körű autonómiát kapnának, ennek fejében pedig Szerbia nem ellenezné az albán többségű Koszovó egyesülését Albániával. Észak-Macedónia és Montenegró albán többségű részei is az újonnan létrejövő Nagy-Albániát gyarapítanák.
Szerbia emellett vagy megkapná a szerb többségű boszniai Szerb Köztársaságot, vagy Észak-Koszovóhoz hasonlóan a boszniai szerbek entitása is Dél-Tirol-típusú autonómiában részesülne, csakúgy, mint a horvát többségű Nyugat-Hercegovina. Bosznia-Hercegovina ezen része vagy az anyaország Horvátországhoz csatlakozna, vagy Bosznia-Hercegovinán belül – a délszláv háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodásban rögzítettek helyett – a bosnyák–horvát föderáció megszüntetésével a horvátok is önálló entitáshoz jutnának.
A béke érdekében a volt Jugoszlávia területén határkorrekciókra van szükség, az etnikai elvek figyelembevételével
Az albánok álma Nagy-Albánia megteremtése, ők szeretnének egyesülni (a többségében albánok lakta) Koszóvóval, és az Észak-Nyugat-Macedóniában élő albánokkal is.
Bosznia-Hercegovinában több szerb és horvát él, mint bosnyák, nekik érdekük az ország feldarabolása, valamint egy bosnyák miniállam létrehozása, a többi terület elosztása Szerbia és Horvátország között, kis határkorrekciókkal.
A Vajdaságban még mindig több olyan körzet van, ahol a magyarok élnek még mindig többségben. Azért itt az ideje, hogy ezeknek a területeknek is felülvizsgáljuk a hovatartozását.
Határkorrekciók etnikai alapon
Létrejön a többségében albánok lakta Nagy-Albánia, Szerbia megkapja a szerbek lakta Boszniai Szerb Köztársaságot, Horvátország megkapja a többségében horvátok lakta boszniai területeket, létrejön a bosnyák többségű Bosznia miniállam, és Magyarországhoz hazatérhetnek a többségében magyarok lakta délvidéki területek. (saját szerkesztésű kép)
Bosznia-Hercegovina felosztásának magyar segítséggel és támogatással kellene zajlania, amiért cserébe Magyarországnak kérnie kell a horvát Eszék és magyarlakta környékét (történelmi, Árpád-kori magyar települések), valamint a Vajdaság magyarlakta részeit, illetve a kettő terület közötti sávot.
A felosztás pontos részleteiről a magyar-szerb-horvát kormányok közötti megegyezések szükségesek. Magyar-szerb, és magyar-horvát egyezségek keretében, mely titkos egyezményeket a 3 állam (illetve több balkáni állam) közötti egyezménynek kell követnie, végül ezt kell majd az Európai Unióval demokratikusan elfogadtatni.
Bosznia-Hercegovina a szétesés szélén..
Az 1992-1995 között zajló boszniai polgárháborút az amerikai nyomásra megszületett daytoni egyezmény zárta le, amely értelmében az országot két részre osztották fel, létrejött a Bosnyák-Horvát Föderáció, amely az állam területének az 51%-át teszi ki, továbbá a fennmaradó részen megalakult a Boszniai Szerb Köztársaság.
A daytoni szerződés alapján a két entitásnak külön kormánya, parlamentje és alkotmánya is van, és képviseltetik magukat a két országrészt összekötő, szövetségi szintű hatalmi intézményekben. A megállapodás a három államalkotó népcsoportnak, a szerbnek, a horvátnak és a bosnyáknak ugyanolyan jogokat adott, és Bosznia-Hercegovinában egyetlen döntést sem lehet meghozni addig, amíg nincs közöttük egyetértés.
Kékkel (csíkosan) a többségében szerbek által lakott boszniai területek, amelyek szeretnének Szerbiához tartozni… (narancssárgával berajzoltuk a Bosznia nevű miniállam általunk javasolt határvonalát, egy Montenegróval összekötő korridorközet lehetséges helyét is megjelölve, a többi terület Horvátországhoz kerülne)
A mesterségesen létrejött Bosznia-Hercegovina alapproblémája, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságban élő szerbek nem szeretnének Bosznia-Hercegovinában élni, a többségük Szerbiához szeretne csatlakozni, azonban ezt az országot létrehozó daytoni egyezmény nem engedi számunkra. A szerb pártok évek óta szeretnének a Szerbiához történő csatlakozásról népszavazást kiírni, ami valószínűleg közel 100 %-os eredménnyel a csatlakozás mellett voksolna, viszont ennek kiírását nem engedik meg a szerbeknek. Ennyit a népek önrendelkezéséről!
A Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik többször hangot adott annak, hogy szerinte Bosznia-Hercegovina egy mesterséges állam, amelynek létezését senki sem akarja igazából. Dodik beszédeiben folyamatosan a Boszniától való elszakadásról beszél. Egyik beszédében kijelentette, hogy „Bosznia csendben szétesik, és ez a legjobb, ami történhet vele! Ha látunk egy esélyt a szakításra nem fogjuk elszalasztani, senki se kételkedjen ebben!”.
Nekünk magyaroknak is ki kell vennünk a részünket a határkorrekciókban – Itt az ideje a Délvidék, vagy legalább a magyarlakta részek visszaszerzésének!
Magyarországnak csak akkor érdeke a Balkán térképének újrarajzolásában részt venni, ha abból hazánknak haszna is származik. Ez a haszon pedig csakis a revízió lehet! Ha már a határok újratárgyalása zajlik, akkor itt az ideje, hogy mi is benyújtsuk igényeinket, és visszakérjük elrabolt, idegen megszállás alá került földjeinket. Ha nem is a teljes (Horvátország nélküli) délvidéki területet, de legalább a többségében magyarlakta területeket vissza kell kérnünk!
A magyar kormánynak kötelessége a délvidéki magyarság érdekében kihasználni ezt a revíziós lehetőséget, és kérni a Vajdaság legalább magyarlakta részeinek hazatérését, illetve Horvátországtól Eszéket és környékét. Most békés úton visszaszerezhetjük ezeket a területeinket.
Egy igazságos határmódosítási javaslat (saját szerkesztésű kép)
Nagy lehetőség van most Magyarország kezében: ügyes diplomáciával, békés úton visszaszerezhetjük a Bácskát és a Bánátot, vagy legalább ezen területek többségében magyaroklakta részét!
Budapest 2021.04.17., Magyarok az Igazságért – MI
Follow @jobboldalihirek