Polgárháborútól tart a francia katonaság
A hetekben egy több mint 250 ezer aláírást tartalmazó petíció híre lengte be a világsajtót. A felháborodott francia állampolgárok azzal vádolják a párizsi kormányzatot, hogy engedményeket tesz az iszlamizmusnak és ezzel az ország jövőjét kockáztatják.
Az ügy még áprilisban kezdődött azzal, hogy a biztonságpolitikai folyamatokra nyilván nagyobb rálátással rendelkező katonai berkekből összefogott másfél ezer katonai vezető és anonim módon egy nyílt levelet fogalmaztak meg. Az elsősorban nyugdíjas vagy ahhoz közeledő tábornokok és más magas rangú katonák által írt levél után a katonaság alsóbb soraiban is mozgolódás indult, így nem sokkal később sok aktív szolgálatban álló katona írt újabb közös levelet. Ebből aztán széles körű petíció indult a civilek között is. A felháborodott sorokat Emmanuel Macron elnöknek címezték.
A levél nem véletlenül anonim; Franciaországban ugyanis a tartalékos és aktív szolgálatot folytató katonák számára tiltott a nyilvánosság előtt politikai és vallási ügyekben állást foglalni. A fegyveres erőkért felelős miniszter, Florence Parly ki is fejezte, hogy büntetés várna a levélírókra, amennyiben személyükre fény derül. Egyelőre annyit lehet tudni róluk, hogy a második levél írói fiatalabb generációhoz tartoznak; szolgáltak Afganisztánban, Maliban, a Közép-Afrikai Köztársaságban, vagy hazai terrorelhárító osztagokban.
A katonák célja a publikum mozgósítása volt: figyelmeztetni a franciákat a társadalmat alapjaiban fenyegető veszélyre. Ezért a Valeurs actuelles nevú oldalon keresztül futtatták meg gondolataikat, amihez hamar tömegek csatlakoztak.
A francia kormányzat határozott elutasítással reagált mind az első, mind a második levélre. Gérald Darmanin védelmi miniszter primitív manővernek nevezte az akciót, és az anonim aláírókat gyávasággal vádolta.
A kritikusok szerint aggályos, hogy a megfogalmazott problémák pont a fegyveres közegből származnak, hiszen ez azt vetítheti előre, hogy a katonaság egy része ultimátumot ad a kormányzatnak. Márpedig a társadalmi rend tényleges megbontása szerintük pontosan a közegen belüli engedetlenséggel pecsételődne meg.
Mások nem aggódnak a katonai és politikai szféra összekapcsolódása miatt. Marine Le Pen például támogatását fejezte ki a levélíró katonák felé – kérdés, milyen mértékben politikai fogás ez a részéről azzal az elnökkel szemben, aki ellen a jövő évi választások során ismét megméretteti magát.
Jean Castex francia miniszterelnök szerint ez az egész ügylet „egy politikai manőver a szélsőjobb részéről”. Az ilyen manőverek tekintetében azonban Macront sem kell félteni. Az iszlamizmussal szembeni keményebb, szekuláris államot előnyben részesítő fellépése sokak szerint főleg azt szolgálja, hogy a finomkodó vezetésből kiábrándult szavazók által reménysugárnak tartott Le Pen vitorlájából kifogja a szelet.
A vezérkari főnök a hadseregből való kilépésre szólította föl a botrányt keltő levél névtelen íróit, amennyiben szabad véleménynyilvánítást szeretnének politikai ügyekben. Lecointre tábornok egyébként egyéb fegyelmi szankciókat is kilátásba helyezett arra az esetre, ha a közjegyzők meg tudják állapítani az aláírások mögött rejlő személyeket – ebből később állítólag visszakozott.
Forrás: VH