Könnyen elképzelhető, hogy MZP közönsége nem kíváncsi az alkudozásra és az összefogásgiccsre
Ám ilyenkor nem kezdjük el letagadni, nem bizonygatjuk az ellenkezőjét, nem magyarázza meg két tucat együgyű, hogy nem is azt látja, amit lát. A feladat megpróbálni megérteni, és legközelebb nem úgy csinálni. És nem is az a lényeges, hogy kevesen vannak egy demonstráción, pont ma raktam ki egy Berzsenyi-idézetet erről, hanem az, hogy itt effektíve nem voltak. Egy többszáz ezres előválasztást követően, győzelmi jelentések özönében pár százan mentek ki az összellenzéki megmozdulásra.
(Nem fogok számháborúba kezdeni, többször leléptem a távolságot, megnéztem, hogy hányan állnak egy négyzetméteren különböző helyeken, és drónfelvételek alapján elvégeztem a Zsadon-tesztet is, tehát azt a módszert alkalmaztam, amelyet 2002-ben az Index munkatársa a Kossuth téri tömegre).
Tehát, ha valaki túlesik a nehezén, és hajlandó szembenézni a valósággal, akkor fontos következtetésekre juthat az ellenzéki stratégiát illetően. Az ellenzék számára az még a jobbik eset, ha a pártok saját nélkülözhetetlenségüket bizonyítandó szabotálják éppen a Márki-Zay-kampányt. Erre utaló jelek is akadnak, látom, hogy ellenzéki politikusok miféle szabadidős programokról posztoltak pont a demonstráció idején, és hát, ennél Dobrev Klára első fordulós kampányzáróján is többen voltak a Szent István parkban. Meg alighanem Márki-Zay eredményváróján is vasárnap este tízkor az Anker közben. Ez a rosszabb hír.
Könnyen elképzelhető, hogy MZP közönsége, például a második fordulóra megmozdított 220 ezer új szavazó egyszerűen nem kíváncsi az alkudozásra és az összefogásgiccsre,
amibe a hódmezővásárhelyi polgármester az elmúlt héten óvatlanul belesétált. Márki-Zay (aki most már tényleg beszerezhetne egy beszédírót) (meg egy stoppert) ma egyedül többet ér, mint a többiekkel együtt. A pártok volt jelöltjei nem hozzátesznek, hanem elvesznek belőle. Szavazói nagyrészt anti-establishment szavazók, akik le akarják söpörni az egész elmúlt tízévet. Az ellenzéki oldalon ez most a többlet, az igazi esély, nem az összefogás. Ezt nem érti a hagyományos politika, a hagyományos publicisztika és a hagyományos kampánycsinálás.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Forrás: Mandiner.hu
Follow @jobboldalihirek