„Ennek a pártnak már annyi” – a teljes megsemmisülés előtt az MSZP
Az előválasztásnak sokkal kevesebb győztese van, mint vesztese, ez utóbbiak közé tartozik az MSZP is, hiába mondja mindegyik pártvezető, hogy a 18 képviselőjelölttel a harmadikak lettek, tehát megelőzték a Momentumot is, amely csak 15 helyet szerzett. A lila párt azonban fontos helyeken győzött, s legalább volt miniszterelnök-jelöltje, az pedig hogy a szocialisták simán lenyomták a Párbeszédet (7) és az LMP-t (5), nem nagy kunszt, hiszen ezek az alakulatok, gyakorlatilag a megszűnés határára kerültek.
Az, hogy a szocialistáknak nincs különösebb okuk az örömre, azt bizonyítja, hogy a DK (32) és a Jobbik (29) sokkal több választókerületben nyert, tehát ők számítanak az ellenzék igazi erejének.
de ez a minimumelvárás volt. Hiller István választmányi elnöknek valójában nem volt komoly ellenfele Kispesten, Pesterzsébeten, Hiszékeny Dezső regnáló honatyának illett fölényesen nyerni a legerősebb, szimbolikus területükön, Angyalföldön – ehhez képest csupán 55,5 százalékot produkált –, Kunhalmi Ágnes társelnök végül simán, több mint kétharmaddal hozta Pestszentlőrincet, Pestszentimrét, Vajda Zoltán pedig a 16. kerületet. Vidéken főleg keleti, elsősorban borsodi körzeteket sikerült elhozniuk.
A volt elnök, Mesterházy Attila is nagyot bukott
Ugyanakkor számos ismert politikusuk érzékeny vereséget szenvedett. Csepelen az elnökhelyettesük, Komjáthi Imre kapitulált Szabó Szabolccsal (Momentum) szemben, 30 százalékpont volt közöttük a különbség, Bangóné Borbély Ildikó Hajdúszoboszlón bukott csaknem tíz százalékponttal, őt is egy momentumos, Kiss László verte meg. Gurmai Zita pedig Tatabányán maradt alul, a DK-s Konczer Erik a szavazatok több mint kétharmadát szerezte meg.
A legváratlanabb bukást pedig az egykori országos pártelnök szenvedte el Veszprémben, Mesterházy Attila 67:33 százalék arányban kapott ki a DK-s Csonka Balázstól. Az persze más kérdés, hogy a pártvezetők ettől az eredménytől aligha estek kétségbe, sőt, hiszen
Ennél is nagyobb probléma, hogy elveszítették „arcukat”, Karácsony Gergelyt, aki egyébként nem is tagja az MSZP-nek, sőt, egy másik párt, a Párbeszéd (társ)elnöke.
2018-ban az országgyűlési választáson – Karácsony akkor még zuglói polgármester volt – ugyan még nem sokra mentek vele a szocialisták, hiszen a nagy előzetes győzelmi tirádák ellenére csúnyán leszerepeltek – a 11,9 százalék a nem szépen csillogó bronzéremre volt csupán elég. A 2019. őszi főpolgármester-választás ugyan sikertörténetnek számít, Karácsony általános meglepetésre legyőzte Tarlós Istvánt. Ezért gondolhatták Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes társelnökök, hogy a miniszterelnök-jelölti csatába is őt küldik. Az eredmény ismert, a párbeszédes politikus a célvonal előtt lesétált a pályáról.
Tóth Bertalan alkalmatlan pártvezetőnek
De a legfőbb problémát épp az okozza az MSZP-nek, hogy a párt 32 éves történetének talán legszürkébb, legkevésbé ismert figurája áll az élén. Tóth Bertalan. Szerencséjére ott van mellette Kunhalmi Ágnes, akiről talán az emberek többsége tudja, kicsoda, ám leehtséges, csak onnan, hogy látványosan tud ajtóknak szaladni. Elvileg fontos szerepet tölt még be a választmány élén Hiller István, aki a jelek szerint még kitart, ám egyes pletykák szerint ő is a DK felé tart.
Az MSZP-nek azonban nemcsak amiatt került valószínűleg végérvényesen leszállópályára, mert egyértelműen elveszítette a DK-val folytatott küzdelmét, ráadásul a párt erősen megosztott.
Amikor Karácsony Gergely bejelentette, bedobja a törölközőt, és a szimpatizánsait arra szólította fel, hogy Márki-Zay Péter mögé álljanak, a párt testületileg nem foglalt állást, de meghatározó politikusainak egy része – a már említett Hiller István mellett több polgármester – látványosan mégis Dobrev Klárának tettek hűségesküt. Amikor viszont egyértelmű volt, hogy az „újhullámos” hódmezővásárhelyi politikus áll nyerésre, alig több mint 48 órával az urnazárás előtt az elnökség mégis rájött arra, hogy ő az emberük.
Mint Románia a második világháborúban
Egy neve elhallgatását kérő ismert ellenzéki politikus úgy fogalmazott a Mandinernek, hogy erről a lépésről Románia második világháborús döntése jutott az eszébe, hiszen a keleti szomszédunk is csak akkor állt át a szövetségesek oldalára, amikor a hitleri Németország bukása már nyilvánvalóvá vált. Tóthéknak ezt az árulását biztosan nem fogják Gyurcsányék elfelejteni, Márki-Zayék pedig azt nem, hogy csak akkor kapták meg a szocialisták „segítségét”, amikor már nem volt tétje. Arra mindenesetre „jó” volt ez a lépés, hogy a párton belül is feszültségek alakuljanak ki, a dobrevisták és a márki-zayisták között.
Egyébként még az sem biztos, hogy a jelenlegi pártvezetés indul jövő tavasszal csatába a parlamenti választáson, hiszen a múlt szeptemberi tisztújítással kapcsolatban három per van folyamatban a bíróságon, de még egyikben sincs még jogerős döntés. Az egyik arról szól, szabályos volt-e az online módon megtartott voksolás, többen ugyanis vitatják ezt, elsőfokon a bíróság törvényesnek találta, de az ítéletet megfellebbezték. A másik a Hajdú-Bihar megyei tisztújítás, ahol a pert kezdeményezők szerint hosszú évek óta nem tevékenykedő szervezetek tagjai is voksoltak, aminek volt jelentősége, hiszen a megválasztott elnök csupán kettővel kapott több szavazatot, mint a vesztes ellenfele.
A bíróság megsemmisítheti a tisztújító kongresszus döntéseit
A harmadik, a legkomolyabb per az, amelyet a Pest megyei szervezet indított amiatt, mert feloszlatták őket közvetlenül a kongresszus előtt. Az indok az volt, hogy törvénytelenül gazdálkodtak, és a 87 helyi csoport közül egy-kettő már több mint egy éve nem működött. A kizárt tagok viszont állítják, a valóságos ok egész más volt: a csaknem kétezres tagság 90 százaléka ugyanis Tóth Bertalan riválisát, Mesterházy Attilát támogatta, s ha a körükből kikerülő küldöttek szavazhattak volna, gyaníthatóan ez utóbbi politikus nyer, s lesz társelnök Kunhalmi Ágnessel. Ezért kellett a pártvezetésnek ehhez a drasztikus eszközhöz folyamodni.
Forrásunk szerint nem kétséges, a bíróság megállapítja, hogy a tisztújító kongresszus törvénytelen keretek között ült össze, ezért megsemmisíti a döntéseit, így új elnököket, más tisztségviselőket is kell majd választani. S ha valóban így lesz, az alapjaiban rengetheti meg a pártot. Ám itt még nem tartunk, hiszen még ki sem tűzték a tárgyalás időpontját. Egyébként az egykori szocialista politikus azt is elmondta,
A valóság ennek épp az ellenkezője, sorban hagyják ott az MSZP-t, szűnnek meg a csoportok. „Ennek a pártnak már annyi” – zárta rövidre a beszélgetést.
Forrás: Almási B. Csaba, mandiner.hu