Nem nyugatra menntek, inkább pesti lakásokba költöztek a táliboktól „kimenekített” afgánok
Szeptember 1-jén buszokkal vitték Vámosszabadiba azokat az afgánokat, akiket Magyarország „menekített ki” a tálib hatalomátvétel után. Az őszi hónap közepén csaknem háromszázan voltak a Győr melletti befogadóállomáson. Annak ismeretében várták a sorsukat, hogy tudták: az ideiglenes tartózkodási engedélyük november 30-án lejár. A tábor most teljesen üres, írja a Telex.
A tálibok hatalomátvétele után – augusztus végén – a Magyar Honvédség 57 afgán családot, köztük 180 kiskorú gyermeket evakuált Afganisztámból mert szerintük az életük veszélybe került volna. Őket a Vámosszabadi Befogadó Állomáson, illetve egy ideig a Balassagyarmati Közösségi Szálláson helyezték el.
Három hónappal később Ambrus Gellért, Vámosszabadi polgármestere a Facebook-oldalán erősítette meg a Telex információját, hogy a családok elhagyták a Győrtől tíz kilométerre fekvő tábort:
Ha nem is véglegesen, de a menekülttábor/befogadóállomás bezárt, az utolsó, itt elhelyezett Afganisztánból kimenekített is elhagyta ideiglenes lakóhelyét. Visszatér az az időszak, amikor a határzár miatt nem volt lakója a tábornak, és bízom benne, hogy a kormány kitart a menekültpolitikája mellett, hogy így is maradjon.
A helyiek az elején biztosra vették, hogy ugyanaz történik majd, mind korábban. Vagyis a táborba szállított emberek kipihenik magukat, kicsit megerősödnek, és elhagyják a befogadóállomást, illetve Magyarországot. Többeknek valóban ez volt a tervük, erről beszéltek a Telexnek; ez az érzés csak erősödött bennünk az érkezésük utáni hetekben, amikor azt érezték, magukra maradtak – információ híján még azt sem tudták, milyen eljárásban vizsgálják az ügyüket. A Magyar Helsinki Bizottság segített akkor nekik.
A Telex visszament most a táborba, amely üres volt, de épp a Helsinki Bizottság jogásza mondta korábban, hogy több jótékonysági szervezet, mindenek előtt a Máltai Szeretetszolgálat próbál a tábornál emberibb körülményeket találni azoknak a családoknak, akik, ha megkapják a menekültstátuszt, mégis Magyarországon maradnának.
„A Magyar Máltai Szeretetszolgálat összesen 35 családot, 168 főt: 36 nőt, 51 férfit és 81 kiskorú gyermeket helyezett el önálló lakásban, Budapest területén bérelt ingatlanokban” – válaszolták a Telex kérdésére.
Kiderült az is, hogy a családok 18 hónapig vesznek részt az integrációs programban, ez teljes körű ellátást jelent az esetükben. A máltai szervezet azzal segíti őket, hogy minden család albérletbe költözik, az életvitelükhöz pedig pénzügyi támogatást nyújt. A felnőttek és a gyerekek is magyar nyelvtanfolyamon vehetnek részt, és segítenek nekik az ügyintézésben:
- a tolmácsolásban,
- a dokumentumok fordításában,
- a letelepedési engedély kitöltésénél,
- a külföldi részére szóló személyi igazolvány igénylésében,
- a lakcímkártyánál,
- és a TAJ-kártya intézésénél.
Az afgánok teljes körű egészségügyi ellátást kapnak, pszichológus segít a „traumák feldolgozásában”, „a szeretetszolgálat információs csoportja pedig abban, hogy a kulturális különbségekből minél kevesebb feszültség adódjon, és azokat megfelelően kezeljék, valamint hogy a családok megismerjék a magyarországi rendszereket” – tette még hozzá Parák Eszter kommunikációs referens.
Az afgán családok – amelyek jóval nagyobb számban maradtak Magyarországon, mint azt előzetesen sokan gondolták – folyamatos családgondozói segítségben részesülnek. A felnőtteket az álláskeresésben és munkaerőpiaci integrációban, szakmai tanfolyamok elvégzésében, a gyerekeket pedig a közoktatásban segítik a mentorok. Gyerekek és felnőttek egyaránt közösségi és sportfoglalkozásokon vesznek részt – ezek szerint már Budapesten.
fotó: Cséfalvay Attila / Telex