Zelenszkijék mindent kézben tartanak: egyedül is vissza tudnák verni az orosz támadást, de megvárják a segítséget

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői videóüzenetében arra kérte az ukránokat, hogy őrizzék meg nyugalmukat, és „ne kiabálják, hogy minden odaveszett”.

„Mindent kézben tartunk. Nincs ok a pánikra” – szögezte le, miután véget ért a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) hétfői ülése. Az elnök szavai szerint a vezetés azon dolgozik, hogy békés rendezéssel „teljes mértékben” enyhüljön a helyzet Kelet-Ukrajnában. „Mindent tudunk. Mindenre készen állunk. Bízunk a legjobbakban. Ennek érdekében mindent megteszünk partnereinkkel, diplomatáinkkal és katonáinkkal együtt. Ők a mi legjobbjaink, ők védenek meg minket, nekünk pedig őket kell megvédenünk azzal, hogy nyugodtak maradunk, és nem kiabáljuk, hogy minden odaveszett” – hangoztatta Zelenszkij.

Olekszij Danyilov, az RNBO titkára úgyszintén nyugalomra szólította fel az ukránokat, továbbá a médiát is annak érdekében, hogy oldódjék a feszültség. „A jelenlegi helyzet teljesen egyértelmű számunkra. Nincs okunk a pánikra… Számunkra semmi újdonság nincs abban, ami ma történik… Nehéz helyzet van-e most? A mi helyzetünk 2014 óta nehéz” – fogalmazott a tisztségviselő.

Olekszij Danyilov, történész és hajdani luhanszki kormányzó

A BBC Ukrajina hírportálnak adott hétfői interjújában Danyilov leszögezte, hogy az RNBO reálisan értékeli Oroszország Ukrajna elleni inváziójának veszélyét. Biztosított egyúttal afelől, hogy az ukrán fegyveres erők támadás esetén visszavágnak.

„Talán gyengébbek vagyunk, mint az orosz hadsereg, de ez nem jelenti azt, hogy nem fogunk harcolni. Sőt, van bennünk valami, ami nincs Oroszországban, és tudjuk ezt, és megértjük” – tette hozzá. Danyilov azt viszont nem pontosította, hogy ez utóbbin mit értett. Emlékeztetett egyúttal arra, hogy Ukrajna nincs egyedül „szemtől szemben a potenciális agresszorral”. Kiemelte, hogy vannak az országnak partnerei, amelyek támogatására számíthat. Szerinte offenzíva esetén Ukrajna képes lesz önállóan visszaverni a támadást, de megvárja a segítséget.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrajinszka Pravda hírportálon hétfőn megjelentetett saját írásában úgy vélekedett: a legjobb módja az ország megvédésének a további orosz agressziótól, ha olyan feltételeket teremtenek, amelyek mellett az agresszor ország elfogadhatatlan veszteségeket szenved el, és nem éri el célját. Kifejtette: orosz agresszió esetén az ukránoknak mindenekelőtt maguknak kell megvédeniük saját államukat. Hangsúlyozta: gondoskodni kell arról, hogy Oroszországgal szemben álljon az egész ukrán nemzet, egységesen, kiképzetten és felfegyverkezve. Reznyikov arra kérte az ukránokat, hogy gondolják át, milyen módon kívánnak részt venni az ország védelmében.

Korábban írtuk: Újabb 8500 amerikai katona készül Európába, de érdekszférák kialakításának a gondolatának nincs helye

Az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát, hogy rendkívül rövid időn belül Európába telepíthesse őket, amennyiben a NATO aktiválja gyorsreagálású erőit az ukrajnai feszültségek közepette – jelentette be hétfőn John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.

A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a csapattelepítésről még nem született végleges döntés. Mint mondta, mindez független a NATO keleti szárnya erősítésének keretében történő, Európán belüli amerikai csapatmozgásoktól, amelyek a szövetségesek megnyugtatására szolgálnak. Hozzátette, hogy a készültség elrendeléséről Joe Biden amerikai elnök döntött Lloyd Austin tárcavezető javaslatára.

„Fel vannak készülve, hogy egy sor eshetőségre reagáljanak, ideértve a NATO Reagáló Erő (NRF, a NATO többnemzetiségű gyorsreagálású hadereje) támogatását is, amennyiben aktiválják őket” – mondta Kirby. Hozzátette, hogy az NRF aktiválásáról az észak-atlanti szövetség dönt.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

Hétfőn, az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően – amelybe videokonferencia révén bekapcsolódott az amerikai diplomácia irányítója, Antony Blinken is – Josep Borrell, az Unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője sajtókonferenciáján utalt arra, hogy Washington „megelőző intézkedései” az uniós külügyminiszterek szerint „szükségtelenek”. Az uniós politikus a többi között kifejtette: „el kell kerülni a pánikszerű reakciókat, amelyeknek még pénzügyi következményeik is vannak”.

Hétfőn este az amerikai külügyminisztérium szóvivője Ned Price – mintegy válaszként Borrell megjegyzésére a „pánikszerű reakciókról” – leszögezte, hogy nincs nézetkülönbség Washington és Brüsszel között az esetlegesen Oroszország ellen hozandó szankciók ügyében.

„Érdekszférák kialakítása gondolatának egyszerűen nincs helye a 21. században”

Sötét emlékeket ébreszt Oroszország azon szándéka, hogy megossza Európát és aláássa az európai biztonságpolitikai rendet – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője hétfőn, az uniós tagállamok külügyminiszterei tanácskozását lezáró sajtókonferencián.

„Az orosz csapatösszevonások az országban és Ukrajna körül, valamint az érdekszférák kialakítása gondolatának egyszerűen nincs helye a 21. században” – hangsúlyozta a főképviselő.

Borrell kifejtette: a Külügyek Tanácsa megerősítette az Európai Unió közös álláspontját az Európát érintő fenyegetésekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az Unió teljes mértékben támogatja Ukrajnát, és mindenfajta kísérlet a katonai beavatkozásra súlyos következményekkel fog járni, Moszkva nagy árat fog fizetni érte.

„Nagyon jól tudjuk, milyen mértékűek a fenyegetések és azt is tudjuk, milyen módon kell reagálni rájuk. El kell kerülni az idegek harcát és a pánikkeltő reakciókat, amelyeknek ráadásul pénzügyi következményeik is vannak” – fogalmazott Borrell.

Az uniós politikus elmondta, hogy a külügyminiszterek hasznos tanácskozást folytattak, és ebbe videókonferencia keretében bekapcsolódott amerikai kollégájuk, Antony Blinken is.

„Az eszmecsere Antony Blinkennel nagyon is hasznos volt, hogy meghatározhassuk a követendő lépéseket és a továbbiakban még szorosabb együttműködést” – fogalmazott Borrell. Majd közölte: az uniós külügyminiszterek között teljes az egyetértés abban, hogy „az Egyesült Államok által foganatosított megelőző intézkedések nem szükségesek”.

„Az Egyesült Államok most majd írásban válaszol Oroszország követeléseire, és e válaszról velünk is konzultált. S ha a diplomácia kudarcot vall, mi már a felkészülés olyan előrehaladott szakaszában vagyunk, hogy az esetleges orosz agresszióra választ adhatunk. Ez bizonyosan gyors és határozott válasz lesz, erőteljes egységben” – hangsúlyozta az uniós főképviselő.

Sajtónyilatkozatában Borrell emellett Roch Marc Christian Kaboré, Burkina Faso államfője azonnali szabadon bocsátására szólított fel. Kaborét hétfőn zendülő katonák vettek őrizetbe a nyugat-afrikai ország fővárosában.

Forrás: MTI