Zelenszkij már atomfegyvereket akar és visszavonná csatlakozását a Budapesti Memorandumhoz
Ukrajna feladhatja több évtizedes ígéretét, hogy nem lesz nukleáris fegyverzettel rendelkező ország, és visszavonhatja a Szovjetunió összeomlása után hozott döntését, miszerint lemond atomfegyvereiről – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A szombati müncheni biztonsági konferencián felszólalva Zelenszkij rámutatott, hogy Ukrajna 1994-ben csatlakozott a Budapesti Memorandumhoz, és biztonsági garanciákért cserébe lemondott atomfegyvereiről, hozzátette, hogy a lépést vissza lehet vonni, ha a szomszédos Oroszország fenyegetést jelent.
“Ma fegyvereink és biztonságunk sincs. Elvesztettük területünk egy részét, amely területét tekintve nagyobb, mint Svájc, Hollandia, Belgium. És ami a legfontosabb, elvesztettük állampolgáraink millióit. Mindez elveszett” – mondta Zelenszkij.Elmondta azt is, hogy Ukrajna háromszor próbált konzultációt kezdeményezni a Budapesti Memorandum államaival annak érdekében, hogy felülvizsgálják annak feltételeit – sikertelenül.
“Ma Ukrajna negyedszer fogja ezt megtenni” – mondta, hangsúlyozva, hogy utasította külügyminiszterét, Dmitro Kulebát, hogy kérjen konzultációt, de ez lesz az utolsó kísérlet Ukrajna részéről.
“Ha ezekre nem kerül sor, vagy nem születnek konkrét döntések államunk biztonsági garanciáival kapcsolatban, akkor Ukrajna joggal gondolhatja úgy, hogy a Budapesti Memorandum nem működik, és az 1994-es összes határozat megkérdőjeleződött” – mondta Zelenszkij.
BUDAPESTI MEMORANDUM
A Budapesti Memorandum elnevezésű nemzetközi szerződést 1994. december 5-én, Budapesten írták alá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) itt megtartott konferenciáján. Az egyezmény biztonsági garanciákat nyújt az aláíró feleknek annak kapcsán, hogy Ukrajna csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez. A memorandumot eredetileg három atom-nagyhatalom, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság írták alá. Később Kína és Franciaország is támogató nyilatkozatot adott ki.
Az ukrán vezető hangsúlyozta, hogy a nyugati szövetségesek “kollektív elítélése” eddig nem változott “kollektív tettekké” [Oroszországgal szemben].
A beszédet követő kérdésekre válaszolva Zelenszkij elmondta, hogy nem ért egyet “egy jelentős ország vezetőjével” az Oroszország elleni esetleges szankciók kérdésében. Elégedetlenségét kollégája megjegyzéseivel kapcsolatban így magyarázta: “Nincs szükségünk szankciókra, amikor már lőnek ránk, amikor a határok eltűnnek, amikor az országunkat már megszállták. Mi hasznunk van ezekből a szankciókból ezeket követően?”.
Az elmúlt hónapokban a nyugati országok többször is megvádolták Oroszországot Ukrajna állítólagos megszállásának tervével – amit Moszkva kategorikusan tagad. Pénteken a két kelet-ukrajnai szakadár régió hatóságai azt állították, hogy Kijev katonai “áttörést” tervez a területükre. Ukrán tisztviselők ezeket az állításokat is tagadták. A Donbassz lakosságát biztonsági okból Oroszországba evakuálják.
Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy a minszki megállapodások, amelyek a békefolyamat ütemterveként szolgálnak, “rosszul íródtak”, és nem szolgálnak Ukrajna javára. Zelenszkij ehelyett egy új dokumentumot szeretne, amelyet a “nagyhatalmak”, köztük Oroszország és az Egyesült Államok írnának alá, és amely számos záradékot tartalmazna Ukrajna biztonsági garanciáiról.
Forrás: Oroszhirek.hu