Pálfordulás Berlinben: az eddigi elzárkózás után nekiállnak rakétákat küldeni Ukrajnának
Az Ukrajnát eddig fegyverekkel nem támogató németek 1000 páncélelhárító rakétát és 500 légelhárító rakétát küldenek Ukrajnába – írta (egyelőre Twitter-oldalán) az AFP hírügynökség.
Berlin ugyancsak szombaton az eddigi merev fegyverexport-politikáján is lazított, ezzel több ország számára lehetővé téve azt, hogy német gyártmányú fegyvereikkel segítség Ukrajna Oroszország elleni harcát.
Fotó: Ingo Wagner / dpa / AFP
Korábban írtuk: Berlin rábólintott a német gyártmányú fegyverek Ukrajnának küldésére
Németország engedélyt adott Hollandiának arra, hogy az ország 400, német gyártmányú vállról indítható páncéltörő rakétát küldjön Ukrajnának – tudta meg a Politico európai kiadása uniós tisztviselőktől. Németország mindeddig megvétózta az országban gyártott fegyverek és más hadianyagok továbbexportálását valamilyen konfliktuszónába, és ez komoly kihatással volt arra, hogy az európai országok milyen fegyverszállítmányokat küldhettek például Ukrajnába, ugyanis Németország Franciaország után a kontinens legnagyobb fegyvergyártója. Észtország például január végén hiába akarta a Finnországtól vásárolt, de Németországban gyártott régebbi önjáró lövegeit Ukrajnának adni, Berlin megvétózta a szállítmányt.
A merev fegyverexport-politikán kívül Németországot rendszeresen kritizálták amiatt, hogy más országokhoz képest nem volt túl bőkezű: Európa vezető gazdasági hatalma 5000 rohamsisakkal és egy tábori kórházzal járult hozzá az ukrán védelmi erőfeszítésekhez. Hollandia egyébként a német páncélelhárító fegyverek mellett 200 amerikai vállról indítható Stinger légvédelmi rakétát postáz az ukrán fegyveres erőknek – ez az egyszerűen kezelhető fegyver már az Afganisztánban harcoló szovjet csapatok életét is megkeserítette, és negyven évvel később is ez a fegyver szerepel az ukrán kívánságlista élén.
Németországot egyébként többen gyanúsították meg azzal, hogy az orosz gáztól való függősége miatt elnézőbb a Putyin-rezsimmel szemben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hagyományosan jó viszony amúgy az elmúlt években jelentősen megromlott; a Berlinben kezelt Alekszandr Navalnij orosz ellenzéki aktivista megmérgezése, több kémkedési ügy és diplomaták kiutasítása is jelzi a feszültséget. Németország így is meglepte a nemzetközi közvéleményt, amikor a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségének orosz elismerése után jegelte az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetését.
(Telex)