Német iparvállalatok: az energiahordozó-import leállítása súlyosabb büntetés lenne az EU-nak, mint az oroszoknak
A német iparvállalatok szövetsége (BDI) elutasítja azt a követelést, hogy terjesszék ki az orosz energiaszektorra az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciókat.
Fotó: EPA
A BDI – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet – vezetője, Siegfried Russwurm az ARD országos köztelevízió hírportálján idézett keddi nyilatkozatában kiemelte, hogy az orosz földgáz-, kőolaj- és szénszállítások kiesése súlyos hatást gyakorolna a német gazdaságra, és veszélyeztetné az ipar versenyképességét.
Az Oroszország elleni európai energiaembargóról szóló vita „játék a tűzzel” – húzta alá a BDI elnöke, drámainak nevezve az esetleges embargó várható következményeit.
Az orosz energiahordozók importjának leállítása súlyosabb büntetés lenne Németországnak és az egész Európai Uniónak, mint Oroszországnak, „az agresszornak”, mert lehetetlen egyik napról a másikra helyettesíteni, kiváltani más forrásból – fejtette ki a legnagyobb EU-s gazdaság legtekintélyesebb munkaadói érdekképviseletének vezetője.
Rámutatott, hogy a Németországban felhasznált kőolaj mintegy harmada származik orosz forrásból, a földgáznál pedig 50 százalék feletti ez az arány. Ugyancsak 50 százalék körüli az orosz kőszén részaránya az áramtermelésben, és vannak erőművek, amelyeket akár 75 százalékban orosz szénnel táplálnak – mondta Siegfried Russwurm.
Elutasítja az energiaembargó gondolatát a szövetségi kormány is. Olaf Scholz kancellár hétfőn kiadott közleményében kiemelte: tudatos döntés volt kihagyni az energiaszektort az orosz gazdaság EU-s szankciókkal sújtott területei közül, mert az orosz forrás a hőtermeléstől a közlekedésen át az iparig nélkülözhetetlen, és nem lehet gyorsan helyettesíteni.
Az ARD a hírportálján közölt összeállításában hozzátette, hogy az embargóról folytatott vita miatt további jelentős drágulás tapasztalható az energiahordozók piacán. Így hétfőn a földgáz határidős jegyzése a TTF holland gáztőzsdén rekordmagasra, 60 százalékos emelkedéssel megawattóránként 345 euróra emelkedett, míg tavaly év végén 150 eurón állt, a sokévi átlag pedig 25 euró. Az északi-tengeri Brent nyersolaj hordónkénti (159 liter) ára 20 százalékkal ugrott meg hétfőn, így 13 éves csúcsra, 139,13 dollárra emelkedett.
„Ha minden orosz energiaexportot szankciókkal sújtanának, nem lennék meglepve, ha a Brent ára 200 dollár fölé emelkedne” – mondta Howie Lee, az OCBC bank közgazdásza az ARD-nek.
Az ukrajnai háború miatti piaci feszültséget a mindennapokban is megszenvedik a németek, főleg az autósok. Legnagyobb érdekképviseletük, az ADAC autóklub keddi adatai szerint a Super-E10 prémium benzinfajta és a dízel literenkénti ára is a lélektani határnak számító 2 euró fölé emelkedett előző nap. A Super-E10 átlagosan 2,008 euróba került literenként hétfőn, a dízel pedig még a benzinnél is drágább volt, 2,032 eurót kértek érte a töltőállomásokon.
A 2 euró feletti ár minden korábbinál magasabb, és rendkívül erőteljes drágulás éves összehasonlításban; 2021 márciusában a Super-E10 átlagosan 1,454 euróba, a dízel 1,315 euróba került Németországban.
Párizs szerint van európai megoldás az orosz gáztól történő függetlenedésre
Európának vannak megoldásai a függetlenedésre az orosz gáztól – jelentette ki kedden Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter az ukrajnai háború gazdasági következményei kapcsán. A tárcavezető ezek felgyorsítását szorgalmazta a konfliktus okozta „gázsokk jövő téli kihívásai” miatt.
A francia kormánytag azt is megerősítette, hogy a hazai fogyasztók számára tavaly nyáron befagyasztott gázárak legalább 2022 végéig nem változnak.
„A függés az orosz gáztól nem ugyanaz az európai országokban” – ismerte el a miniszter az Air Liquide hidrogéntermelő cég egyik normandiai telephelyén tett látogatásán. „Franciaország gázellátásának 20 százaléka érkezik Oroszországból, miközben az európai átlag 40 százalék, s egyes tagállamok teljesen az orosz gáztól függnek” – tette hozzá, példaként említve Finnországot.
Bruno Le Maire úgy vélte, hogy a témában „közös európai megoldásra” van szükség.
A lehetséges megoldások közül elsőként „a gáztárolás felgyorsítását” említette, nyártól kezdve. A tározók „90 százalékra történő feltöltését” javasolta annak érdekében, hogy „szembe tudjunk nézni a 2022-es téllel”. „Ez nem a mostani kihívás, hanem a 2222-23-as tél kihívása” – hívta fel a figyelmet.
Második megoldásként a közösségi vásárlást említette az alacsonyabb beszerzési ár céljából.
„Harmadik megoldás: megpróbálni diverzifikálni a beszerzéseket más termelőktől” – hangsúlyozta.
Negyedik lehetőségként pedig a földgáz-cseppfolyósító üzemek fejlesztését említette. Ezekből hét van Spanyolországban, négy Franciaországban, de „sajnos egyetlen sincs Németországban”, viszont javítani lehet a meglévő üzemek termelésén a miniszter szerint. Bruno Le Maire jelezte, hogy az Engie francia energiaipari óriásvállalattal már megkezdte az egyeztetéseket arról, hogyan lehetne növelni a franciaországi terminálok működését.
A „gázsokkal” szemben a miniszter szerint megoldás lehet a biogáz és a biomassza is, „ezek olyan alternatív, Franciaországban előállított megoldások, amelyek lehetővé teszik a függetlenedést az orosz gáztól” – mondta Le Maire.
Eközben a francia környezetvédelmi miniszter Barbara Pompili jelezte, hogy az Európai Unió „egységesen” dönt majd az Oroszországgal szembeni esetleges energiaembargó kérdésében, és arra kérte az Egyesült Államokat, hogy az európai partnereivel egyeztetve lépjen fel.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország minisztereként Barbara Pompili csütörtökön találkozik Washingtonban Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszterrel.
„Némi egyeztetést fogunk kérni” – mondta a francia miniszter az AFP francia hírügynökségnek. „Megértjük az amerikai álláspontot, de ők nem ugyanabban az energiahelyzetben vannak, mint mi” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy kiterjeszti az orosz energiaszektorra az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciókat, de erről még nem hozott döntést.
Európában nagyon más a helyzet, miután a kontinens gázellátásnak 40 százalékát Oroszországból biztosítja – hangsúlyozta a francia tárcavezető. „Időben fogunk dönteni, és ha követjük is az Egyesült Államokat, az mindenképpen közös válasz lesz” – tudatta a környezetvédelmi tárca, kizárva azt a lehetőséget, hogy az orosz gáztól kevésbé függő Franciaország egyoldalúan döntsön az Oroszországgal szembeni energiaembargó bevezetéséről.
Januárban 4 százalékkal nőtt a hazai földgázfogyasztás
Januárban a hazai földgázfogyasztás 4 százalékkal meghaladta a 2021 januárit, a hazai tárolók 22,73 terawattóra (TWh) készlettel zárták a hónapot: ez 34 százalékos töltöttségi szintet jelentett, ami megfelelt a 2019-es értéknek – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) januári földgázpiaci jelentése alapján az MTI-vel kedden.
Januárban az Európába érkező vezetékes és cseppfolyósítottföldgáz-források (LNG) volumene 393 terawattóra (TWh) volt, az előző évit 38 TWh-val, az előző havit 23 TWh-val haladta meg.
Januárban tavaly decemberhez képest radikálisan csökkent az orosz behozatal, mivel az orosz fél minimalizálta az európai irányú szállításait.
Az Északi Áramlaton keresztül 6 százalékkal, a Jamal vezetéken 71 százalékkal, a Török Áramlaton 21 százalékkal, Ukrajnán keresztül pedig 54 százalékkal csökkent az átszállított mennyiség a hivatal közleménye szerint.
Kiemelték, hogy az orosz források csökkenését a megemelkedő LNG-szállítmányok teljes mértékben ellensúlyozták. Az elmúlt hónapokban fizetett magas felárak hatására januárban két és félszer annyi cseppfolyósított földgáz érkezett az európai piacokra, mint egy évvel korábban. Így a decemberi extrém kilengések után valamelyest normalizálódtak a gázárak az európai piacokon: a spot árak 74-99 euró/megawattóra (MWh) tartományban ingadoztak.
Az élesedő orosz-ukrán konfliktus érzékenyebbé tette a gázpiacot. A kereskedők már nem számítanak arra, hogy a következő télnek jobb ellátási helyzetben indulna neki Európa, mint az ideinek, így az év első hónapjában 10 euró/MWh-val, 54,5 euró/MWh-ig emelkedett a 2023-as gáztermék ára.
A jelentés szerint januárban az emelkedő régiós keresletre reagálva a magyar gázkivitel több mint háromszorosára nőtt decemberhez képest, az ország exportált Szerbia és Románia irányába. Emellett az ukrán export jelentős felfutását az is segítette, hogy a határponton elérhetővé váltak a nem megszakítható kapacitástermékek is. Az import is megemelkedett. Újra telítetté vált a HAG vezeték, és Szerbia irányából is több orosz forrás érkezett az országba, valamint Horvátország irányából LNG-források is érkeztek.
A belföldi nettó földgáztermelés az előző hónaphoz képest 5,6 százalékkal nőtt, volumene 1,1 TWh-t tett ki.
A MEKH kiemelte, hogy Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.
Frissítés: az orosz energiahordozó-szállítások leállításának veszélyeire figyelmeztet a német energiaipar ernyőszervezete
Az orosz energiaszállítások embargójának árnyoldalaira hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Német Energia- és Vízipari Szövetség, a BDEW.
Egy ilyen embargó „masszív negatív hatással lenne a német gazdaságra és a fogyasztókra is” – jelentette ki Kerstin Andreae, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft) igazgatója kedden Berlinben.
„Minden intézkedést mérlegelni kell, hogy nem vezet-e elfogadhatatlan torzulásokhoz. A dolgok jelenlegi állása szerint csak részben tudnánk helyettesíteni az orosz import földgázt. Az olyan alternatívák, mint a cseppfolyósított földgáz, segíthetnek ugyan pótolni a kieső mennyiségeket, más alternatív energiahordozók viszont, mint például a biogáz, csak korlátozottan állnak rendelkezésre” – mutatott rá.
Andreae szerint a gázellátás biztosítva van a mostani fűtési szezonra még az import leállítása esetén is. Hozzátette: az import leállítása ugyanakkor óriási kihívások elé állítaná az energiaágazatot és az ipart egyaránt. „Az energiaipar gőzerővel dolgozik a diverzifikáción és az energiamegtakarításon, és minden lehetőséget megvizsgál az oroszországi gázszállítások esetleges kiváltására. Európában és Németországban vannak tartalékmechanizmusaink, amelyeket szűkös ellátási helyzetben életbe lehet léptetni” – fejtette ki.
Mindenesetre a lakossági felhasználók és egyes intézmények, mint például a kórházak, kiemelt jogi védelem alatt állnak ilyen esetben.
„Az iparral kötött szerződéses leállási megállapodások vagy más energiaforrásokra való átállás szintén csökkentené a gáz iránti keresletet. Az is világos azonban, hogy a gázszállítások leállítása erősen befolyásolná a beszerzési, és így a végfelhasználói árakat is” – jelezte a BDEW igazgatója.
Német tudományos akadémia: kezelhető lenne az orosz földgázimport leállása
Kezelhető lenne Németország számára, ha az Ukrajna elleni háború miatt embargót vezetnének be az orosz földgázra – mutatta ki a nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina – Nationale Akademie der Wissenschaften) egyik kedden közölt elemzésében.
A Leopoldina szerint Németország képes lenne úgy pótolni az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt rövid időn belül kieső földgázszállításokat, hogy ne kényszerüljön a klímavédelmi célok feladására, elkerülje a földgázhiányt és enyhítse a gazdasági és társadalmi következményeket.
A tudományos akadémia szakértői a legfontosabb azonnali, vagyis már a következő hetekre szóló feladatnak azt tartják, hogy európai uniós szinten szervezzék meg az orosz földgáz pótlására szolgáló cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzését, és az állami szabályozás és felügyelet erősítésével gondoskodjanak a csupán 27 százalékos töltöttségi szintű németországi gáztározók feltöltéséről.
A többi között rámutattak, hogy az EU-ban működő LNG-terminálok 1715 terawattórás (TWh) kapacitása nem sokkal marad el a 2020-ban regisztrált 1768 TWh-t kitevő orosz földgáz-, illetve LNG-importtól. A kapacitás egy része ugyan foglalt, de 1100 TWh LNG-t így fogadhatna az EU, és Törökországban működő terminálokat is be lehetne kapcsolni az ellátásba az EU-t Törökországgal összekötő vezetékek révén.
További fontos azonnali feladat a hazai kitermelésből származó szénre épülő energiatermelés bővítése – írták a Leopoldina elemzői, kiemelve, hogy az orosz gázszállítások kiesése ugyan nem állítaná meg Németország úgynevezett klímasemlegesség – nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás – felé tartó átalakulását, „de világos, hogy az eredetileg vártnál magasabb költséggel kellene megvalósítani”, és „mivel ezek a terhek általában az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtják keményebben, célzott kompenzációjuk még sürgetőbb lenne”.
Mint írták, az ország úgynevezett elsődleges energiafelhasználásában több mint 25 százalékos részarányt kitevő – és mindenekelőtt az ipari termelésben és háztartások fűtéséhez használt – orosz földgáz kiváltását szolgáló intézkedések társadalmi elfogadottsága döntő tényező lenne, de az államnak „van elegendő pénzügyi mozgástere” biztosítani, hogy az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások kibírják az átalakításból adódó többletterheket.
A középtávú feladatok közé sorolták egyebek mellett az állami felügyelet alatt álló tartalékok felhalmozását többfajta energiahordozóból, és Németország első – a kormány tervei szerint rögtön három – LNG-termináljainak felépítését, méghozzá oly módon, hogy cseppfolyósított hidrogén fogadására is alkalmasak legyenek.
A tudományos akadémia szakértői kiemelték, hogy a szövetségi kormány már meg is tette az első nagy jelentőségű lépéseket. Ezek közé sorolták, hogy a gazdasági minisztérium elindított egy 1,5 milliárd eurós földgázbeszerzést, belépve az eddig magánvállalatok által dominált piacra, és hozzákezdett az összesítve 23 milliárd köbméter kapacitású – az EU teljes gáztárolói kapacitásának mintegy negyedét kitevő -, és ugyancsak magáncégek által üzemeltetett tározók működtetését szabályozó előírások átalakításához, vagyis az állami felügyelet erősítéséhez.
A szövetségi kormány egyelőre elutasítja az orosz energiaembargó gondolatát. Olaf Scholz kancellár egy hétfőn kiadott közleményében kiemelte: tudatos döntés volt kihagyni az energiaszektort az orosz gazdaság EU-s szankciókkal sújtott területei közül, mert az orosz források a hőtermeléstől a közlekedésen át az iparig nélkülözhetetlenek, és nem lehet egyik napról a másikra helyettesíteni őket.
(MTI)
Follow @jobboldalihirek