Márki-Zay kalandozásai a Telexben: először gondolt valamit, de aztán mégsem
Márki-Zay arra kérte élő adásban a Telex újságíróit, hogy mondják el, mit is kell pontosan hinnie, mert ő rosszul gondolta.
Igazából felesleges volt Márki-Zay Péternek meghirdetnie programismertetőjét március 9-én este hat órára, majd hét órára, amit végül este nyolckor tényleg le is adtak álélőzve a Facebookon. A kapitány kész programja ekkorra ugyanis már olyan pöpecül csillogott, mint nemzeti ünnepen a rózsaszín, turis pufidzseki.
Márki-Zay előválasztási győzelmével ugyanis azok a témák emelkedtek a baloldal hivatalos programjává, amelyek korábban legfeljebb a DK-s kommentszekciók kanálisában csörgedeztek bűzölögve. Így bukkanhatott fel a kapitány megszólalásainak visszatérő elemeként a grazi magánklinikán ápolt miniszterelnök, vagy az egyes kormányzati szereplők állítólagos homoszexualitása. És láthatóan Márki-Zay annak találgatásában is nagyobb örömét lelte, hogy a Szájer-féle „házibuli” szereplőin volt-e maszk és gumi, mint az olyan aprócseprő részletekben, hogy egy esetleges balos győzelemmel hány kulcsos lenne az adó.
Legutóbb pedig a Telexnek nyilatkozva ismerte be Márki-Zay Péter, hogy a gyakorlatban tényleg pletykákra, találgatásokra és összeesküvés-elméletekre alapozza a politikáját. A baloldal miniszterelnök-jelöltje annak a Telex-cikknek kapcsán fejtette ki a következő gondolatmenetét, amely azt ismertette, hogy még Karácsony és Fekete-Győr is népszerűbbek nála vidéken.
Márki-Zay: Ki az, akinek megért ennyi pénzt, hogy elbizonytalanítsa az ellenzéki szavazókat? – én erre vagyok kíváncsi.
Fábián Tamás: Hát, mondja meg, hogy akkor mire gondol!
Márki-Zay: Nem tudom. Nem tudom. Nem, tényleg nem tudom. Igen. Én gondoltam valamire, de imént az egyik kollégájával beszéltem, és ő azt mondta, hogy nem, nyugodjak meg, nem az volt.
Fábián: Mindig utalgat valamire, és akkor utána meg mindig kitáncol.
Márki-Zay: Spekulálok, igen. Igen. De őszintén mondom ezt is. Mindig az aktuális… hogyha önök itt az adás után megmondják nekem, amit esetleg önök tudnak róla, én el fogom hinni.
Olyan csodálatos ez, mint egy Szeplőtelen Lukácsi Katalin-álomba tétován behajózó Márki-Zay-jelenés. Ahogy a kapitány megkapó nyíltsággal kinyilatkoztatja, hogy ő mindig őszintén hisz az éppen aktuális spekulációjában. Először ugyan csak innen-onnan összeszedegeti a pletykamorzsákat, felcsippent hozzá némi híresztelést, ámde amikor mindezt ellenőrizetlenül beletolja a nyilvánosság terébe, akkor már el is hiszi, hogy minden tényleg úgy van, ahogyan ő azt összeokoskodta. Pedig lehetne akár teljesen másként is. Mondjuk úgy, hogy nem törékeny spekulációkra építi fel a politikai kártyavárát.
És akkor sem veszít ez a posztmodern csoda az erejéből, sőt, amikor Márki-Zay belemondja a kamerába, hogy amit adáson kívül elmondanak neki a Telex újságírói, ő onnantól azt fogja hinni és gondolni. Ritka, mikor egyetlen pillanatban sűrűsödik össze a kritikai gondolkodás teljes hiánya azzal a beismeréssel, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet az orránál fogva vezeti a balliberális média. Nálunknál szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban úgy szokott lenni, ugye, hogy a sajtó beszámol az eseményekről, esetleg szalámis szendvicsen nevelkedett Rex felügyelőként őrködik a politika felett. Ámde még véletlenül sem lép elő politikai aktorrá, és főleg nem olyan magaslatokba hágva, hogy az egyszeri médiamunkás mondja meg a miniszterelnök-jelöltnek, hogy miről mit gondoljon.
Viszont az is igaz, hogy varázslatos kort élünk, olyan időket, mikor egy oszkópéteri értelemben vett futóbolondból is könnyedén válhat miniszterelnök-jelölt. Reméljük azonban, hogy április 3-án ez az időszámítás véget ér, és visszasimulhatunk a normalitás megszokott rendjébe.
Forrás: Drót.info
Follow @jobboldalihirek