A végsőkig hittük, hogy a rendőrség a segítségünkre siet, de nem így történt – 8 éve volt az odesszai tragédia
2014. május 2-án a Majdan-ellenes aktivistákat a Szakszervezeti Házba kergették és Molotov-koktélokkal dobálták meg. Az emberek kiugrottak az ablakon a lángoló épületből. Az ukrán radikálisok végeztek azokkal, akik megpróbáltak elmenekülni.
“A végsőkig hittük, hogy a rendőrség a segítségünkre siet, de nem így történt” – nyolc évvel ezelőtt az odesszai Szakszervezeti Házban erőszakos összecsapások törtek ki a kijevi Euromajdan támogatói és ellenzői között. A tűz az egyik legtöbb áldozattal járó tűzvész volt: 42 ember halt meg a tűz, a füst és a sérülések következtében 2014 május 2-án.
2014 május elején Ukrajna már lángolt. Az új kijevi hatóságoktól a függetlenedést támogatók kikiáltották a donyecki és luganszki köztársaságokat, nyugatról délkeleti irányba katonai csapatok és felszerelések érkeztek, a városokban egyre több volt az utcai összecsapás az “új vezetés forradalmának” ellenzői és támogatói között, Kijevben pedig nyíltan nacionalista katonai egységek alakultak.
A közelgő polgárháború első vérét április 20-án, húsvétkor ontották. A Jobboldali Szektor szabotázscsoportja megtámadta a DNR-milícia ellenőrzőpontját Szlovjanszk közelében. Egy helyi lakos meghalt. De még ekkor is kevesen hitték, hogy hamarosan valami igazán komoly dolog fog kezdődni, és hogy az áldozatok száma több ezerre fog emelkedni.
Az odesszai tragédia volt az, amely a posztszovjet országot kettéosztotta. Április végére a városban a társadalmi-politikai tevékenység két központúvá alakult. Oroszbarát aktivisták, az “Anti-Majdan” tagjai táboroztak a Kulikovo téren a város történelmi központjában. Az új kijevi hatóságok támogatóinak számos csoportja pedig a város volt kormányzójának, Richelieu hercegnek az emlékművénél gyűlt össze.
Utcai összecsapások
Mindkét fél létrehozta saját önvédelmi erőit. Időnként összetűzések voltak közöttük, de kevés vér folyt. Május 2-án aztán minden megváltozott. Ezen a napon az FK Metaliszt Harkiv több száz ultrája, akiknek a helyi Csornomorec csapata ellen kellett volna aznap játszaniuk, megérkezett az odesszai vasútállomásra. A két klub szurkolói baráti kapcsolatokat ápoltak, és nem sokkal később egyesültek az Euromajdan-párti tüntetőkkel, hogy a Szobornaja térről a stadionhoz vonuljanak “Ukrajna egységének menetében”.
A Majdan-ellenesek ezt joggal tekintették fenyegetésnek magukra nézve – mivel a futball-ultrák voltak a kijevi puccsisták fő csapásmérő erői. Ezért megpróbáltak proaktívak lenni.
A Kulikovo térre történő áttörés megakadályozása érdekében az oroszbarát aktivisták az Alekszandrovszkij sugárúton, nem messze a Szobornaja tértől gyűltek össze. Délután két óra volt. Fél óra múlva összecsapások kezdődtek. Ütőkkel, bokszerekkel verekedtek, légpuskákkal lőttek egymásra. Lövések is hallatszottak. Sokan megsérültek és hatan meghaltak. A rendőrség megpróbálta megállítani az összecsapásokat, de a helyzet végül kicsúszott a kezükből.
Az euromajdan-pártiak túlerőbe kerültek, így a Majdan-ellenes aktivisták visszavonultak a Kulikovo térre, és sietve felkészültek a védekezésre. Rögtönzött eszközökből barikádokat emeltek, a nőket és az időseket hazaküldték, és “tüzérségi eszközöket” – járdakődarabokat és törött téglákat – halmoztak fel. Jó néhány bámészkodó és járókelő csatlakozott a sátortábor helyőrségéhez.
A tűzcsapda
Az erők azonban egyenlőtlenek voltak. Este 7 órára a jobboldali radikálisok félkörben körbevették a tábort, és a Szakszervezetek Házához szorították őket. Köveket és Molotov-koktélokat dobáltak a sátrakra. A készleteket a közelben felhalmozták. Számos videó jelent meg az interneten, amelyeken lányok láthatóak, amint benzint töltenek a palackokba a járdán. Nyilvánvalóan szórakoztató játéknak tekintették a történteket.
“Számunkra az egyetlen kiutat az épületbe történő visszavonulás jelentette” – emlékszik vissza a Majdan-ellenes Jurij Szencsenko. – Azonnal elbarikádoztuk magunkat, és felkészültünk a védekezésre.
A Majdan-elleneseken kívül civil emberek voltak odabent, nem harcosok, nem aktivisták. Sokan egyáltalán nem támogatták egyik oldalt sem. Csak a biztonságos falak mögé próbáltak elmenekülni a tomboló tömeg elől.
A végsőkig hittük, hogy a rendőrség a segítségünkre siet, de a rendfenntartók semmit sem tudtak tenni. Aztán Molotov-koktélok repültek be. A barikádunk kigyulladt. Megpróbáltuk eloltani, valaki hozott egy tűzoltó készüléket, de nem használt.
A tűz az épület hátsó része felől a központi lépcsőházra és a többi lépcsőházra terjedt át. Az emberek csapdába estek – a Szakszervezetek Házának minden kijárata lángba borult.
“Molotov-koktélok mellett füstbombákat is bedobtak az ablakokon” – mondja Oleg Muzika odesszai lakos. – Odabent nagyon nehéz volt lélegezni, a látótávolság a nullára csökkent.
Moszkvában az ukrán nagykövetség elé vonultak az ogyesszai tragédia nyolcadik évfordulóján. A felvonulók az ukrán város Szakszervezeti Házában bennégett áldozatok fényképeivel vonultak az ukrán követséghez:
A 2014-es ogyesszai tragédia áldozataira emlékeznek a római Colosseumnál:
Forrás: Orosz Hírek
Follow @jobboldalihirek