Bloomberg: Hollandia és Dánia ellenezi Ukrajna EU-tagjelöltségét
Két európai ország, Hollandia és Dánia ellenzi Ukrajna tagjelölt státuszának megadását az Európai Unióhoz (EU). A Bloomberg belső forrásokra és diplomáciai dokumentumokra hivatkozva ír erről .
Egy dán tisztviselő levele szerint Kijev nem teljesíti megfelelően a demokratikus intézmények stabilitását hadilábon áll a jogállamisággal, az emberi jogokkal, a kisebbségek tiszteletével és védelmével kapcsolatos kritériumokkal. Ahhoz, hogy ezeken a területeken előrehaladást érjen el, Ukrajnának “alapvetően javítania kell a jogszabályi és intézményi kereteken” – áll a dokumentumban.
Kompromisszumként Németország azt javasolja, hogy Ukrajnának feltételes tagjelölti státuszt adjanak az EU-tagsághoz.
Út Európába
Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke február 28-án aláírta az ország európai uniós csatlakozási kérelmét. Kijev április 18-án átadta az EU képviselőjének az EU-tagjelölti státusz megszerzéséhez szükséges kérdőívet, május 9-én pedig elküldte annak második részét.
Számos ország azonban megkérdőjelezte Ukrajna mielőbbi EU-csatlakozásának lehetőségét. Görögország és Ciprus ellenezte ennek a folyamatnak a felgyorsított rendjét. Hasonló álláspontot képviseltek a finn hatóságok is.
Mario Draghi olasz miniszterelnök rámutatott, hogy szinte minden nagy EU-tagállam ellenzi Ukrajna EU-tagjelöltjének státuszát. Lehetetlennek nevezte, hogy ezzel kapcsolatban garanciákat adjon Kijevnek.
Franciaország és Németország vezetői azt mondták, hogy Ukrajna évtizedes lemaradásban van mindenben ami az EU tagjává tehetné.
“Mindannyian jól tudjuk, hogy az a folyamat, amely lehetővé teszi [Ukrajna] csatlakozását az EU-hoz, éveket, sőt, az igazat megvallva, évtizedeket is igénybe vesz. Hacsak nem döntünk úgy, hogy csökkentjük az Európai Unióhoz való csatlakozás normáit. Legyünk őszinték, az EU nem lehet az egyetlen eszköz az európai kontinens rövid távon történő strukturálására” – Macron elnök
Az átvétel feltételei
Az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz a Maastrichti Szerződés és az Európai Tanács dokumentuma szerint az országoknak teljesíteniük kell az úgynevezett koppenhágai kritériumokat.
Az ilyen államoknak különösen demokratikusaknak kell lenniük, tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat és szabadságjogokat, meg kell védeniük a nemzeti kisebbségeket, normálisan működő piacgazdasággal kell rendelkezniük, és jogszabályaikat összhangba kell hozniuk az európai jogszabályokkal.
A Maastrichti Szerződés egy dokumentum, amelyet 1992. február 7-én írtak alá Maastricht városában (Hollandia), amely az Európai Unió kezdetét jelentette. Célja volt, hogy elősegítse az Európai Közösség politikai, majd gazdasági és monetáris unióvá történő átalakulását.
Más jelöltek
Jelenleg Törökország, Szerbia , Albánia, Észak-Macedónia és Montenegró tekinthető az EU-csatlakozás hivatalos tagjelöltjének.
A potenciális tagjelöltek közé tartozik Ukrajna, Moldova, Grúzia és Bosznia-Hercegovina. Tavaly augusztusban Kersti Kaljulaid észt elnök azt mondta , hogy ezeknek az országoknak 20 évbe telhet felkészülni az EU-csatlakozásra.
Az EU-csatlakozásnak számos feltétele van. És őszintén szólva, egyik állama sem felel meg a tagság feltételeinek. 20 évnyi munkára lesz szüksége ahhoz, hogy elérje ezt a készenlétet.
Kersti Kaljulaidvolt Észtország elnöke
Külön megjegyezte, hogy Ukrajnának, Moldovának és Grúziának vannak problémái az igazságszolgáltatással. Ugyanakkor mindhárom ország gazdasága már integrálódik az EU gazdaságába.
Forrás: IH
Follow @jobboldalihirek