A NATO visszatáncol? Már nem tudják garantálni Finnország és Svédország tagságát

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint bizonytalan, hogy a katonai szövetség képes lesz-e legyőzni Törökország ellenállását Finnország és Svédország tagságával szemben.

A két skandináv ország májusban kérte felvételét az Egyesült Államok vezette blokkba, biztonságukkal kapcsolatos aggodalmaknak hangot adva Oroszország ukrajnai katonai művelete közepette.

A NATO remélte, hogy gyorsan felveheti az új tagokat, de Törökország megakadályozta a lépést, követelve, hogy Finnország és Svédország ne adjon menedéket a szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak, és ne vezessen be fegyverembargót Ankarával szemben.

A Politico című hírportálnak adott szerdai interjújában Stoltenberget arról kérdezték, hogy nem érzi-e úgy, hogy Törökország “túszként tartja fogva”, mivel a NATO-nak mind a 30 tagország támogatására szüksége van egy új ország felvételéhez.

“OLYAN RENDSZERÜNK VAN, AMELYBEN KONSZENZUSON ALAPULUNK, ÍGY HOZUNK DÖNTÉSEKET A NATO-BAN, AZTÁN GYAKRAN LESZ OLYAN HELYZET, AMIKOR EGY VAGY NÉHÁNY SZÖVETSÉGES NEM ÉRT EGYET A TÖBBIEKKEL, ÉS AKKOR FELÜL KELL KEREKEDNÜNK EZEN” – MONDTA A NATO-VEZÉR.

Stockholm és Helsinki “nem is olyan sok héttel ezelőtt jelentkezett, és továbbra is az a célom, hogy hamarosan csatlakozhassanak hozzánk. Nem tudom garantálni, de azt mondom, hogy továbbra is ez a célom” – tette hozzá.

Stoltenberg méltatta Törökországot, mint “a szövetségünk számára nagy jelentőségű országot” a terrorizmus elleni küzdelemben betöltött “kulcsszerepe”, valamint a Fekete-tengeren fekvő, Irakkal és Szíriával határos földrajzi helyzete miatt.

“Tehát amikor aggályokat vetnek fel, természetesen le kell ülnünk, és aztán foglalkoznunk kell ezekkel az aggályokkal. És pontosan ez az, amiről most konzultálunk. Aztán remélem, hogy találunk egy olyan megoldást, amely lehetővé teszi Finnország és Svédország számára, hogy a lehető leghamarabb taggá válhasson” – mondta a főtitkár.

Az Egyesült Államok szintén támogatását fejezte ki Finnország és Svédország NATO-ba való felvételével kapcsolatban, és ezzel a blokk északkeleti szárnyának megerősítésével Oroszországgal szemben.

A kérdéssel szerdán az európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, Karen Donfried foglalkozott.

„Bízunk abban, hogy ez pozitív módon fog megoldódni. A NATO-szövetségben széles körű és mély támogatás van a finn és svéd csatlakozás mellett”

Hirdetés

– mondta a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán.

Arra a kérdésre, hogy szerinte a június 29-30-i madridi NATO-csúcstalálkozón sikerül-e konszenzusra jutni a svéd és a finn csatlakozási pályázattal kapcsolatban, Donfried így válaszolt: “Azt mondom, hogy mindenképpen erre törekszünk”.

Oroszország szerint Svédország és Finnország a NATO-csatlakozással csak ártana nemzetbiztonságának, és ígéretet tett arra, hogy módosítja katonai helyzetét a térségben, ha csatlakoznak a nyugati katonai szövetséghez.