Kína újabb csapást mért a dollárra
Kína 2010 óta a legalacsonyabb szintre csökkentette az amerikai államadósságba való befektetését. Az ázsiai köztársaság néhány éve, a Washingtonnal folytatott kereskedelmi háború kitörése után kezdett fokozatosan pénzt kivonni az amerikai államkötvényekből. A szakértők biztosak benne, hogy a nyugat oroszellenes szankciói a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásának további okává váltak.
Az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint Kína az elmúlt 12 évben rekor dalacsony szintre csökkentette az amerikai államkötvényekbe (kincstárjegyekbe) történő befektetést.
A minisztérium legfrissebb jelentése szerint 2022 májusában 22,6 milliárd dollárral 980,8 milliárd dollárra csökkent a kínai befektetések volumene az Egyesült Államok kincstári értékpapírjaiba, ami 2010 júniusa óta a legalacsonyabb érték.
Az Egyesült Államok kincstárjegyei az Egyesült Államok kormánya által garantált adósságinstrumentumok. Az államok értékpapírokat vásárolnak, és stabil bevételhez jutnak belőlük. Más szóval, az államkötvény-tulajdonosok kölcsönadják pénzüket az Egyesült Államok gazdaságának.
Ma az USA teljes adósságának (30,5 billió dollár) mintegy negyede – valamivel több mint 24%-a – kincstárjegyekben értendő. Kína mellett jelenleg a legnagyobb amerikai hitelezők: Japán (az ország 1,2 billió dollár), Nagy-Britannia (634 milliárd dollár), Svájc (294,1 milliárd dollár), Kajmán-szigetek (293,2 milliárd dollár), Luxemburg (292,4 milliárd dollár) és Írország (289,3 milliárd dollár).
„Az országok azért vásárolnak amerikai államkötvényeket, hogy biztonságosan tárolják tartalékaikat, és viszonylag kockázatmentes dollárhozamot érjenek el. A kincstárak likviditása magas, ami lehetővé teszi még a legnagyobb vevők számára is, hogy alacsony tranzakciós költségekkel bonyolítsanak tranzakciókat” – mondta Mikhail Denislamov, a Freedom Finance IC vezető elemzője az RT-nek.
A tartalékok egy részének külföldön tartása lehetővé teszi, hogy megvédje az állam pénzét a különböző országon belüli gazdasági sokkoktól. Ebben az értelemben az amerikai kincstárakat hagyományosan a legstabilabb kockázati menedéknek tekintik, és mindig is nagy kereslet volt rájuk a világpiacon – mondta Mark Goykhman, a TeleTrade információs és elemző központ vezető közgazdásza az RT-nek adott interjújában.
„Az amerikai értékpapírok népszerűsége viszont lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy szinte korlátlanná tegye az igényei szerinti finanszírozását. Most ezek a kölcsönök 300 százalékkal olcsóbbak, mint az Egyesült Államok inflációja, amely már elérte a 9,1%-ot. Ennek megfelelően a külső források elfogadásával az ország egyszerűen jut bevételhez, és idővel visszaadja az elértéktelenedett pénzt ” – tette hozzá Goykhman.
Kína már 2019-ben elkezdte szisztematikusan csökkenteni az amerikai államadósságba történő befektetéseit. Ezután az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi háború hátterében Kína átengedte Japánnak legnagyobb amerikai államkötvény hitelezői címet.
„Egy időben a Trump-kormányzat azzal fenyegetőzött, hogy befagyasztja a kínai tartalékokat. Peking azonban nem adhatja el az összes befektetést egyszerre, mert ez lefelé sodorná a globális tőzsdét, és újabb világgazdasági válsághoz vezetne. Ezért Kína fokozatosan kivonja a pénzt az Egyesült Államokat finanszírozó eszközrendszerből ” – magyarázta Alexander Razuvaev, a Pénzügyi Elemzők és Kockázatkezelők Céhe felügyelőbizottságának tagja az RT-vel folytatott beszélgetésében.
Szemléltető példa
A Kína birtokában lévő amerikai állampapírok eladásának további oka a Nyugat szigorú oroszellenes szankciói voltak – állítják a szakértők. Emlékezzünk vissza, hogy 2022 február vége óta az Egyesült Államok az Európai Unióval és számos más országgal együtt továbbra is egyre újabb gazdasági korlátozásokat vezet be Moszkva ellen.
Összességében már több mint 11,4 ezer korlátozást vezettek be Oroszországgal szemben (ebből 8,7 ezret február 22-e óta), ezt bizonyítják a Castellum.AI globális szankciókövető adatbázis anyagai. A korlátozások különösen a bankszektort, az energiaszektort, a légi közlekedést, a kereskedelmet, valamint az ország arany- és devizatartalékait (GFR) érintették.
Megjegyzendő, hogy Oroszországnak sikerült részben felkészülnie az események ilyen alakulására, és kevesebb mint öt év alatt szinte teljesen kivonta pénzét az amerikai államadósságból. Tehát, ha 2017 végén Moszkva több mint 102 milliárd dollárnyi kincstárjeggyel rendelkezett, akkor 2022 márciusában ez a szám már csak körülbelül 2 milliárd dollár volt.
Ennek ellenére a nyugati országoknak még ilyen feltételek mellett is sikerült befagyasztani az orosz aranytartalékok mintegy felét csaknem 300 milliárd dollárnyit, amelyet az Orosz Föderáción kívül helyeztek el. A szakértők szerint ez az esemény figyelmeztető volt.
„Peking szorosan figyelemmel kíséri a washingtoni oroszellenes szankciók körül kialakult helyzetet. Példátlanná ugyanis Oroszország nemzetközi tartalékainak az Egyesült Államok általi befagysztása – ilyen nagymértékű zárolásra eddig még nem volt példa. Kínában is tartanak egy esetleges hasonló akciótól az USA-ban lévő vagyonukkal kapcsolatban” – magyarázta Mark Goykhman.
A szakember szerint a zárolások és befagyasztások oka lehet egy újabb kereskedelmi háború, vagy a Peking és Washington közötti konfrontáció felerősödése a tajvani kérdésben. Ráadásul az utóbbi időben felerősödtek a Kínával szembeni fenyegetések az Egyesült Államok részéről Moszkva támogatásának ürügyén.
Így július 18-án a külügyminisztérium sajtószolgálatának vezetője, Ned Price kijelentette, hogy az oroszellenes szankciók esetleges megkerülése vagy az Orosz Föderációnak a KNK (Kínai Népköztársaság) általi fegyverek biztosítása „nagyon drága” lenne Pekingnek. . Kína válaszul kijelentette, hogy az ilyen kijelentések elfogadhatatlanok.
„Kína következetesen objektív és igazságos álláspontot képvisel . Határozottan ellenezzük, hogy bárki kifejtse alaptalan gyanúját a kínai féllel szemben, és ráadásul kihívóan fenyegesse Kínát. Hazánk mindig ellenezte az egyoldalú szankciókat, amelyek figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jog normáit” – idézte a TASS Zhao Lijian, a kínai külügyminisztérium szóvivőjét.
Jelzés a piac számára
A jelenlegi körülmények miatt Kína fokozatosan igyekszik megszabadulni az amerikai állampapíroktól – fejtette ki Alekszandr Razuvaev. A szakember szerint ráadásul már más országok is kezdik követni az ázsiai köztársaság példáját.
„Valószínűleg a közeljövőben a szaúdiak és más iszlám országok is elkezdik kivonni pénzüket az amerikai állampapírokból. Washington tartalékaink befagyasztására irányuló lépése aláásta az amerikai tőzsdébe és a dollárba vetett bizalmat. Most már mindenki megérti, hogy az amerikai kötvények nem a legmegbízhatóbb befektetések a világon, ahogy azt a közgazdászok gondolni szokták”- magyarázta Razuvaev.
Figyelembe kell venni, hogy 2021 decemberében a világ államainak az Egyesült Államok állampapírjaiban lévő befektetéseinek volumene körülbelül 7,75 billió dollár volt, ami a legmagasabb érték a megfigyelések kezdete óta. Azóta azonban ez a szám csaknem 330 milliárd dollárral 7,42 billió dollárra csökkent.
Alekszandr Razuvaev szerint a kincstárjegyek iránti globális kereslet további csökkenésével Washingtonnak végül nem lesz elegendő pénze a költségvetési hiány finanszírozására. Ebben az esetben az ország vezetésének csökkentenie kell a katonai kiadásokat és a szociális programokra fordított kiadásokat. A probléma megoldása érdekében az USA újraindíthatja a pénznyomdát, de ezzel azt kockáztatja, hogy ez az infláció még nagyobb növekedésébe és a dollár, mint általánosan elfogadott fizetőeszköz értékének gyengüléséhez vezet – állítja Razuvaev.
A befektetők egyre többször fejezik ki aggodalmukat az amerikai gazdaság kilátásaival kapcsolatban az oroszellenes szankciók következményei miatt.
„Az Egyesült Államok számára, amely évtizedek óta pénzzel pumpálta gazdaságát hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásával, és a dollár számára ez az egész folyamat további csapást jelent. A befektetők elvesztik a világ első gazdaságába vetett hitüket, amelyet az is meggyengít, hogy a más államokból beáramló források miatt nem tudnak hitelt nyújtani” – zárta a szakértő.
Vlagyimir Cegoev, Ksenia Chemodanova / RT. com