A „mocskos” valóság minden említése „orosz propagandának” minősült
Az American Thinker elektronikus kiadása G. Murphy Donovan írásán keresztül mutatja be az Egyesült Államok szerepét Ukrajna közelmúltjának alakításában. A szerző világosan kifejti, hogy a Barack Obama elnöksége alatt, 2014-ben az amerikai külügy európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, Victoria Nuland tervezte meg Ukrajna „rendszerváltását”, a demokrácia győzelmének beállítva a Maidan téri eseményeket…
A szerző azt írja, hogy érdekes módon Nuland asszony pillanatok alatt eltűnt a címlapokról, mert ami az elmúlt közel egy évtizedben történt Ukrajnában, az nem más, mint egy méretes fiaskó. Hivatkozásként Rober Parry 2015-ben, a Consortium News-on megjelent cikkét citálja Donovan, ahol ezt olvashatjuk:
„Most, amikor a neonácik a kormány ellen fordítják fegyvereiket, nehéz belátni, hogyan tudná bárki is kitakarítani a Nuland által okozott rendetlenséget.”
Már akkor tudni lehetett, hogy mi lesz a megoldás, és ezt már akkor leírta Parry, minden köntörfalazás nélkül!
„A mocskos valóság minden említése „orosz propagandának” minősült, és aki ezt a kényelmetlen igazságot kimondta, „Moszkva tornya” volt. A Times csak július 7-én ismerte el a neonácik és más ultranacionalisták fontosságát a keleti orosz etnikai lázadók elleni háborúban.”
Magyarul: a nácik és egyéb szélsőségesek amerikai nyomásra „kiegyeztek” a hatalommal, azaz részesévé váltak. Ugye mennyivel másként hangzik ebben az olvasatban Putyin február 24-i közleménye, amely – többek között, de lényeges pontként – Ukrajna nácitlanítását tűzte ki célul?
Donovan szerint egyébként, amikor Nuland asszonynak felvetették az Európával kapcsolatos aggályokat, akkor tömören csak annyit válaszolt „B@ssza meg EU!”
A szerző szerint teljesen világos Nuland, vagyis az Egyesült Államok szerepe abban, hogy az Azov-ot, illetve az önkéntes anarchistákat keletre költöztették az oroszarát szakadárokkal szembeni harcra. Mint írja;
„Ukrajnában a neonácik többsége Stepan Bandera, a hírhedt Schutzstaffel (SS) tagja, akit Kijevben még mindig ünnepelnek, politikai lineáris leszármazottja.”
Az orosz hadsereg a Donbász elfoglalásával egyébként a nácitlanítás mellett egy fontos stratégiai célt is megvalósít – írja Donovan -, ugyanis a vérrel megszerzett területekről Moszkva már csak azért sem fog lemondani, mert a NATO elleni védelem szempontjából fontos ütközőzónát hoz létre a területen.
Nuland asszonnyal szemben viszont mostanság egy másik hölgy, Victoria Spartz hangja egyre inkább eljut a szélesebb tömegekhez, aki felismerte a bábot, érti a cirill betűk jelentését a falakon Kijevben, ezért bírálja Kijevet, mondván, hogy az a korrupció és a bűnszövetkezetek működése nyilvánvaló Ukrajnában. Miért olyan különleges ez? Mert a két téma tabu a tengerentúl ugyanis, mint a szerző írja:
A korrupció az Egyesült Államokban kommunikációs no-go zóna, ugyanis túl sok szál vezetne Joe Biden ukranai hivatali idejéhez, még Obama elnöksége alatt…
Victoria Spart azt is mondja, hogy bőven vannak az úgynevezett ötödik hadoszlop tagjai, akik ukrán oldalon állnak ugyan, de valójában az oroszokkal vannak. Erre példaként Herszon és a Dnyeper-delta elfoglalását hozza fel, ahol ugyanis…:
A hidakat korábban aláaknázták az orosz haderő előrenyomulásának megakadályozására, de azokat soha nem robbantották fel.
Kiderült tehát, hogy miért éppen most támadják a hidakat HIMARS rakétarendszerekkel, és miért kellett állítólag amerikai személyzettel „intézni” mindezt:
Donovan azt állítja – és ezt saját tapasztalatunk is alátámasztja, miszerint barátunk, akit nem kívánunk megnevezni, Magyarországon élő ukrán állampolgár, aki elmondta, hogy Odesszában senki nem beszél ukránul, csakis oroszul, ahogy például ő is -, hogy;
Odessza egy hagyományos szovjet üdülőhely, amely szorosan kötődik az orosz elitekhez. Ha és amikor Odessza elesik, akkor lehet, hogy Herszonhoz hasonlóan az ötödik hadoszlop segítségével, és nem harccal történik meg.
Ez utóbbi magyarázat lehet arra, hogy az orosz erők nem támadják teljes erővel a térséget, és magyarázat lehet arra is, hogy miért éppen itt terveznek az ukránok ellentámadást – hacsak ez utóbbi nem egy méretes blöff…
A szerző szerint két olyan fontos esemény lesz a közeljövőben melyek az ukrajnai történéseket erősen befolyásolják majd; a novemberi félidős választások, és az ekkorra Ukrajnában már beköszöntő hideg tél. A végére pedig egy olyan fontos megállapítást maradt, amit úgy tűnik, hogy Napóleontól Hitlerig mindenki elfelejtett – ahogy most is…
„Putyin háborúja” Biden vereségévé válhat, akárcsak Afganisztán; egy újabb öngerjesztett megaláztatás.
Mert ha tudunk valamit a Kremlről, akkor két dolgot tudunk. Fel tudják vállalni az áldozatokat, és kibírják a sztyeppei telet. Nincs olyan történelmi vagy modern bizonyíték, amely azt sugallná, hogy Európa vagy Amerika egytől egyig vagy együttesen elviselné a hasonló kellemetlenségeket.
Részünkről ehhez nem kell hozzátenni többet, a lényeg, hogy ma már egyre inkább teret kap az igazság is a nyugati sajtóban – na azért nem a vezető lapokban, az majd csak később történik meg, ha Biden béna kacsa lesz a félidős választások után! – szemben a kitalált valósággal, ami immár önmaga ellenmondásaiba gabalyodva önnön magát leplezi le…
Forrás: ItthonrolHaza
Follow @jobboldalihirek