Öt jóslat a háború következő hat hónapjára
Sokakat foglalkoztat, hogy mi következik, milyen irányt vesznek az események, ugyanis arra, hogy ilyen sokáig elhúzódik a háború, a legtöbben nem számítottak. A Guardian honlapján Dan Sabbagh védelmi és biztonságpolitikai szerkesztő öt olyan forgatókönyvet vezetett le, amelyek bekövetkezhetnek. Figyelem, ezek nem zárják ki egymást, párhuzamos folyamatokként is működhetnek!
1. A háború valószínűleg legalább egy évig tart, de lényegében holtpontra jutott, és intenzitása csökken
Hat hónapja tartanak a harcok, de egyelőre semmi jele nincs, hogy a harcoló felek abbahagyják a harcot – veszteségeik ellenére sem. Kijev vissza akarja szerezni elvesztett területeit, Moszkva pedig nem hátrál, folytatja a hadműveleteket.
A Kreml egyértelműen azt állítja, hogy a tél kedvezni fog neki.
Bár Sabbagh nem fejti ki részletesen, de ennek több oka van. Amennyiben Európában tényleg rettenetes energia-hiány lesz, és az árak tovább emelkednek, egyre többen kérdezik majd meg Európa és az egyes tagországok vezetőit, hogy miért nem az európai polgárok problémájával foglalkoznak, ahelyett, hogy egy sehova nem vezető háborút támogatnak. Másrészt könnyen lehet, hogy Ukrajnában is energia-hiány les, ami a polgári lakosság és katonák lelki erejét is megtöri.
Azt viszont már a szakértő írja, hogy Liszicsanszk elfoglalása óta nincs érdemi mozgás a fronton, véleménye szerint ez azt mutatja, hogy egyre kimerültebbek a harcoló felek, ez pedig arra mutat, hogy elhúzódnak a harcok, de az intenzitás csökken.
2. Ukrajnának nincsenek eszközei egy hatékony átfogó ellentámadásra, így gerillatámadásokra tér át az orosz összeomlást remélve
Ukrajna szeretné visszafoglalni a Dnyeper folyótól nyugatra fekvő Herszont, de egy magas rangú adminisztrációs személy négyszemközt elismerte, hogy „nincs elég kapacitásunk visszaszorítani őket”.
Kijev stratégiáját a nagy hatótávolságú rakétatámadások és a különleges erők merész támadásaira helyezi a frontvonalak mögötti orosz bázisokon, amivel a cél „káoszt teremteni az orosz erőkben”, ahogy Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó mondta.
3. Oroszország továbbra is előre akar törni, de figyelme valószínűleg a nyereség megtartása és Ukrajna területének annektálása felé fordul
Oroszország támadási stratégiája az erős tüzérségi tűz alkalmazása, a városok elfoglalása, mivel egyes hírek szerint 15.000 halottjuk van, és ez a stratégia segít csökkenteni a veszteséget – ugyanakkor csak lassú előrehaladást lehet elérni alkalmazásával – írja a szerző, és ebből vezeti le a következőket:
Miután a háború tovább tart, mint számították, a veszteségek nagyok, egyre fontosabb lesz a megszerzett területek megtartása, ezért népszavazásokat tartanak a következő hat hónap során, és…
A további területi nyereségek helyett a már elfoglalt területek megtartására összpontosítanak.
4. A tél újabb menekültválságot vált ki, és lehetőséget teremt annak, aki a legjobban tud felkészülni
Ukrajna már most is aggódik a humanitárius helyzet miatt, mert a harcoktól érintett területeken nincs gázellátás (azt mi tesszük hozzá, hogy a letárolt készletek is igen alacsony szinten vannak, így országos problémák lehetnek), így Sabbagh szerint akár kétmillió menekült kelhet útra – elsősorban Lengyelország felé.
Az oroszok viszont lehetőségként tekintenek a télre – mint fentebb említettük – ugyanakkor Ukrajna attól tart, hogy az oroszok leállítják a Zaporozzsje (Energodar) erőművet, így az energia-ellátás könnyen összeomolhat.
Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy itt valami nagyon nem stimmel, mert ha Kijev aggódik az erőmű leállítása miatt, akkor miért lövi azt? A másik pedig az, hogy a Nyugat éppen azt követeli, hogy állítsák le az erőművet az oroszok, mert veszélyes a mai körülmények között üzemben tartani!
5. A nyugatnak el kell döntenie, hogy Ukrajna győzelmét akarja-e, vagy csak kitartását támogatja – és a humanitárius segítséget a hatalmas szükséglethez kell igazítania
Ukrajna vereséget szenvedett volna nyugati katonai segítség nélkül. De a nyugat eddig még soha nem szállított elegendő tüzérséget vagy más fegyvert, például vadászgépeket, amelyek lehetővé tették volna Kijev számára, hogy visszaszorítsa a betolakodókat – írja a szerző.
Ugyanakkor Ukrajna humanitárius szükséglete egyre nő. Például közel sincs elég pénz az újjáépítésre. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereknek gyakran iskolákban vagy óvodákban kell élniük, átmeneti szállásokon, ahol az emberek nehezen tudnak huzamosabb ideig tartózkodni.
Ukrajnának havi 5 milliárd dollár (4,2 milliárd GBP) költségvetési hiánya van a háború miatt; a segélyezés és az újjáépítés ennek sokszorosába fog kerülni.
Nos, eddig Dan Sabbagh véleménye, mi pedig csak annyit teszünk hozzá, hogy az egyes említett, lehetséges forgatókönyvek egymással párhuzamos megvalósulása – egymásra hatásuk révén – a háború egészét tekintve igen széles kimeneteleket eredményezhetnek a következő hat hónapban.
Forrás: NIF
Follow @jobboldalihirek