Putyin kezére játszik az idő még egyes nyugati fősodratú vélemények szerint is
The National Interest: Tud-e a Nyugat gyorsan reagálni az ukrajnai eszkalációra?
A harcok előrehaladtával Ukrajna és nyugati pártfogói egyre inkább elveszítik a fölényt, míg Oroszország új lehetőségeket kap céljai elérésére.
„Az idő Vlagyimir Putyin orosz elnök kezére játszik” – írja a The National Interest amerikai magazin.
„Először is, tekintettel az orosz politikai rendszer feletti ellenőrzésére és hosszú orosz elnöki megbízatására, valószínű, hogy Putyint 2024-ben újraválasztják egy újabb hatéves ciklusra. Ezzel szemben számos nyugati országban ősszel parlamenti és helyhatósági választások voltak és lesznek.
Ezek közé tartoznak a svédországi általános választások, az olaszországi általános választások és az amerikai kongresszusi választások, ahol a jobboldali mozgalmak megerősödtek, ezekben az országokban az Ukrajnának nyújtott külföldi támogatás enyhítésére szólítottak fel. Ha ezekben az országokban, valamint az Egyesült Államokban komoly politikai átrendeződésre kerül sor, az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás gyengülhet, ami jó lenne Putyinnak.
Másodszor, Európa erősen függ az orosz gáztól. Amikor Ukrajnában megkezdődött a háború, Európa kemény szankciókat vezetett be az Orosz Föderációval szemben. Oroszország válaszul leállította az Európába irányuló gázszállításokat. Mivel ma az Európa és Oroszország közötti feszültségek tovább fokozódnak, egyes európaiak úgy vélik, hogy „felkészületlenül érheti őket a következő tél”, mivel fűtés- és áramhiány léphet fel. Ennek eredményeképpen aggályok merültek fel, hogy egyes európai országok az orosz gázért cserébe gyengíthetik Ukrajnának nyújtott támogatásukat. Oroszország reméli, hogy kihasználhatja ezt a helyzetet.
Végül, ahogy az ukrajnai háború egyre elhúzódik, Európában kezd kialakulni a háborús fáradtság. A Politico szerint Christine Lambrecht német védelmi miniszter „kizárta a fegyverszállítások növelését” Ukrajnának, annak ellenére, hogy a legutóbbi ukrán ellentámadás sikeres volt Harkivnál. Hasonlóképpen, amikor Emmanuel Macron francia elnököt arról kérdezték, hogy Ukrajnának további fegyvereket szállítana-e, azt mondta, hogy országának „a háború eszkalálódásának elkerülésére kell összpontosítania”.
Válaszul az ukránok azt kérdezték, hogy ezek az országok miért szegik meg az Ukrajna megsegítésére tett ígéreteiket. Nem ez az első eset, hogy a fegyverszállítások késnek. A nyár elején az Európai Unió (EU) elhalasztotta további segélyek küldését Ukrajnának, mivel a szervezet tagállamai között számos nézeteltérés alakult ki.
A WP az ukrán légvédelmi eszközök katasztrofális állapotáról számol be
Ukrajnában akut hiány van légvédelmi rendszerekből. A The Washington Post (WP) ukrán katonákat és politikusokat idézve írt erről.
A WP jelentése szerint ukrajnai politikusok és harcosok állítják, hogy rendkívül kevés légvédelmi rendszer áll rendelkezésre ahhoz, hogy az ország minden részét lefedje. A lap újságíróinak nyilatkozó Volodimir Klimin, az ukrán fegyveres erők egyik századosának elmondása szerint korábban az orosz támadó légierő bemérése a pontos hírszerzésnek és a tájat leíró információknak köszönhetően volt lehetséges, bár a legtöbb légvédelmi berendezésünk még a Szovjetunióban készült, így ma már több mint 30 évesek – írja a lap.
„Most azonban a légvédelmünk már csak szó szerint egy srác egy darab Stingerrel” – mondta Darja Kalenjuk, az ukrajnai Korrupcióellenes Központ ügyvezető igazgatója.
A maga részéről Denis Smazhny, az ukrán légvédelmi rakétaerők kiképzésének vezetője, aki jelenleg külföldön tanulja a nyugati NASAMS föld-levegő rakétarendszer kezelését, szintén azt mondta, hogy mára Ukrajna légvédelme nem megfelelő.
„Le kell cserélnünk a régi, még megmaradt rendszereinket, mert már nem tudnak megbirkózni a célokkal. És a rakétáink is fogytán vannak” – mondta.
A Nyugat képtelen „stratégiai vereséget” mérni Oroszországra
Az „Oroszország stratégiai vereségének” elmélete, amelyet a Nyugat aktívan próbál megvalósítani, kevés eséllyel bír a megvalósulásra – írja a Bloomberg.
A stratégiai cél, amelyet a nyugati politikusok már nyíltan hangoztatnak, egy egyre jobban széteső Oroszország. Azonban még akkor is, amikor az orosz erők helyenként kudarcot vallanak a csatatéren, Vlagyimir Putyin továbbra is Oroszországnak a Nyugattal való szembenállását hangoztatja. A maguk részéről Moszkva „stratégiai vereségének” nyugati hívei eddig nem tudták megfogalmazni, hogy ez pontosabban hogyan is történhetne meg.
„Pusztán elítéléssel nem lehet megállítani Putyint, ahogy azt számos közgyűlés és szavazás is bizonyította. A kérdés ugyanis az, hogyan fogja Oroszország feladni katonai jelenlétét a volt Szovjetunió területén és a fejlődő világ egyes részein, ha most nem tudják egyértelműen legyőzni egy, az ukrajnai konfliktusban? Ha egyszerűen kénytelen lesz visszavonulni néhány vagy akár az összes ukrajnai területről, akkor is lesz akkora mérete és annyi erőforrása, hogy máshol is fenn tudja tartani befolyását, és fel tud készülni egy esetleges újabb ukrajnai hadműveletre” – áll a cikkben.
“Szó szerint senki, még az Oroszországnak a háború utáni szerepének maradványaitól való megfosztását támogatók legradikálisabbjai sem javasolnak teljes körű háborút Oroszországgal – írja a lap. A közvetlen katonai konfrontációra vonatkozó tabu amely a hidegháború maradványa, azon az elképzelésen alapul, hogy Oroszország elkerülhetetlenül nukleáris csapással fog visszavágni. Függetlenül attól, hogy Moszkva valóban megtenné-e vagy sem, a Nyugat félelme egy ilyen forgatókönyvtől olyan erős, hogy egyetlen nyugati politikai vezető sem hajlandó átlépni ezt a határt” – írja a lap.
Az Egyesült Királyság parlamentje az Oroszországgal való feszültség fokozódásának elkerülésére szólított fel
“Nagy-Britanniának el kellene kerülnie a konfliktus eszkalálódását Oroszországgal, miután egy Szu-27-es vadászgép rakétát lőtt ki a Királyi Légierő kémrepülőgépének közelében a Fekete-tenger felett” – idézte a The Sun című napilap Luke Pollard munkáspárti parlamenti képviselőt.
Pollard szerint a Fekete-tenger felett történt incidens „aggodalomra ad okot”.
„Ez az incidens komolyan utal arra, hogy mennyire fontos elkerülni az eszkalációt és a téves számításokat” – mutatott rá Pollard.
Korábban Ben Wallace brit védelmi miniszter a parlamentben tartott beszédében elmondta, hogy a brit légierő járőrözése a Fekete-tenger felett megszakadt, miután egy orosz Szu-27-es vadászgép rakétát lőtt ki egy RC-135 Rivet Joint kémrepülőgép közelében ez év szeptember 29-én.
Forrás: Kuruc.info olvasójától