Náci kollaboráns politikus képével pózolt az ukrán vezérkari főnök, a lengyelek nagyon kiakadtak
Vasárnap volt Sztyepan Bandera ellentmondásos, második világháborús ukrán politikus születésnapja, amelyet Ukrajnában több helyen is megünnepeltek. Az ukrán parlament, a Verhovna Rada kirakott egy képet Twitter-oldalára, amelyen Valerij Zaluzsnij, Ukrajna vezérkari főnöke látható egy Bandera-képpel és néhány Bandera-idézettel.
A dolog Lengyelországban nem talált pozitív fogadtatásra.
Bandera megemlékezés az ukrán parlament hivatalos Twitter-fiókján:
Sztyepan Bandera az ukrán történelem egyik legellentmondásosabb figurája, hiszen amellett hogy a második világháborúban a Szovjetunió, majd később a náci Németország ellen harcolt egy független Ukrajnáért, egy ideig együttműködött a náci német katonai hírszerzéssel, az Abwehrrel, illetve szervezete, az OUN-B tagjai részt vettek számos lengyel és zsidó származású ember lemészárolásában Galíciában. A banderisták, vagyis Bandera követői elleni harc az Ukrajna ellen indított orosz támadás egyik gyakran hangoztatott indoka Moszkvában, Bandera emlékezete pedig Ukrajnán belül is megosztó témának számít.
Bandera egy gyilkos volt, aki lengyel civilek százezreinek szörnyű haláláért felelős 1943 és 1944 között. Számomra nagyon meglepő, hogy ukrán barátaink, miközben egy hozzá hasonló szörnyeteg ellen harcolnak, őt dicsőítik
– írta Kacper Plazynski lengyel parlamenti képviselő, a lengyel Szejm európai uniós ügyekért felelős főbiztosa.
Morawiecki nagyon kiakadt az ukránokra, amiért Banderát dicsőítik
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte, hogy az első találkozón emlékeztetni fogja ukrán kollégáját, Denisz Smihalt arra, hogy megengedhetetlen Sztepan Bandera ukrán nacionalista vezető dicsőítése.
Morawieckit arról kérdezték, hogyan reagált a lengyel kormány arra, hogy az ukrán Verhovna Rada a Twitter-profilján Bandera születésnapjáról adott tájékoztatást.
„Rendkívül kritikusan állunk minden dicsérethez vagy akár csak Bandera megemlítéséhez, nagyon-nagyon negatívak vagyunk” – mondta Morawiecki.
„Denisz Smihal miniszterelnökkel folytatott első beszélgetésemben ezt nagyon-nagyon egyértelműen fogom kijelenteni” – tette hozzá, megjegyezve, hogy „a Verhovna Rada egy olyan személyre emlékeztet, aki a bűnöző idők ideológusa volt”.
A volinyi mészárlás értelmezésének kérdése, valamint az OUN*-UPA* korszak ukrán nacionalista vezetőihez való viszonyulás a Lengyelország és Ukrajna közötti kapcsolatok egyik legnehezebb kérdése.
Varsó különösen Banderát tekinti az 1943-as volinyi mészárlásként ismert események ideológusának – aznap ukrán nacionalisták egyszerre mintegy 150 lengyel falut támadtak meg. A lengyel történészek a volinyi mészárlást népirtásnak és etnikai tisztogatásnak tekintik, és különböző források szerint 100 000 és 130 000 közötti halálos áldozatról beszélnek.
2016 nyarán a lengyel parlament alsóháza határozatot fogadott el, amelyben július 11-ét az ukrán nacionalisták által a második Lengyel Köztársaság lakosai ellen 1943-1945-ben elkövetett népirtás áldozatainak nemzeti emléknapjává nyilvánította. A lengyel verzió szerint az OUN*-UPA* támogatói 1939-1945 között tömeggyilkosságokat követtek el Volhínia, Kelet-Galícia és a II. Lengyel Köztársaság délkeleti tartományainak lengyel lakossága ellen.
Az ukrán kutatók ezeket az eseményeket a lengyel Armia Krajowa és az UPA* közötti háború következményének tekintik, amelyben a térségből származó civilek is részt vettek. Az ukrán fél 10-20 ezer főre becsüli veszteségeit.
Az ukrán Verhovna Rada nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítéli a lengyel szejm azon döntését, hogy a volinyi mészárlást népirtásnak ismeri el. Az ukrán képviselők úgy vélik, hogy ez a döntés „veszélyezteti a két ország politikai és diplomáciai eredményeit”.
VH