Százezreknek nincs jó eszközük, internetkapcsolatuk – Szenved New York a digitális tanítástól
Nemcsak a koronavírust szenvedi meg New York – tízezernél is többen haltak meg a világvárosban –, de annak közvetett hatásait is. – A járványhelyzet csak felerősíti az oktatási rendszerben egyébként is meglévő egyenlőtlenségeket, a digitális tanítás növeli a rosszabb helyzetű gyerekek lemaradását – mondja a Magyar Nemzetnek Leonie Haimson, ismert New York-i oktatási aktivista. A város közoktatási rendszere 1800 iskolát tart fenn, és ezekben 1,1 millió gyereket tanítanak – de a jórészt szegény családokban élő százezreknek nincs ehhez megfelelő számítógépük vagy online kapcsolatuk. Több mint százezer, önálló családi otthon nélküli tanuló pedig különösen zsúfolt körülmények között él.
„El sem hiszem, hogy ezt mondom, de inkább lennék az iskolában!” – írja Henry Dodd, mégpedig a The New York Timesban. Ebben csak az az érdekes, hogy egy 11 éves kisfiúról van szó, aki szorgalmi feladatként kanyarította cikkét a liberális világlap hasábjaira. A koronavírus a New York-i közoktatási rendszer 1800 iskola ajtaját csapta rá 1,1 millió tanulóra. Henry cikkében a gyerekeknek a digitális tanítással kapcsolatos tapasztalatáról ír, számos kortársát idézve, nemcsak New York-iakat. – Pokol az egész. A tanáraim felelősséggel ellátható mennyiségnek találják, hogy 40 percen át oktassanak, majd legalább félórás házi feladatot adjanak ehhez. Minden egyes tanár ezt csinálja, így az anyag gyorsan felhalmozódik. Az elmúlt napokban több munkám volt, mint amennyi akkor volna, ha nem lenne zárva az iskola, ráadásul egy ültő helyemben kell megcsinálnom – háborog a 17 éves brooklyni Jasper Smith. Vannak, akik élvezik, hogy az apa tartja a tornaórát, anya pedig segít a matekleckében. Akad olyan tanuló, aki azt emelte ki, hiányoznak a barátai, míg másvalaki örül, hogy így a tanórák alatt is tud enni-inni.
– Egy hónapja zárták be az iskolákat és vezették be a digitális tanítást, amelyről a legtöbbeknek nem volt előzetes tapasztalatuk. Vannak tanárok, akik teljes online órákat tartanak, mások feladatokat adnak a diákoknak, és online fogadóórára szerveznek egyéni konzultációkat. Számos szülőt az zavar, hogy a gyerekét túlterhelik, míg mások panaszkodnak, hogy nincs eléggé lekötve – ezt már Leonie Haimson, Amerika-szerte ismert oktatási aktivista (képünkön) mondja telefonon a Magyar Nemzetnek. A Class Size Matters (Számít az osztálylétszám) szervezet alapítóját korábban az oktatástechnológia tíz legbefolyásosabb személyisége közé választották. – Nagy probléma, hogy a gyerekek százezreinek vagy megfelelő eszközük – laptopjuk, táblagépük vagy asztali számítógépük – nincs az online tanuláshoz, vagy pedig jó internetkapcsolatuk. Ezen a városi oktatási hivatal próbál segíteni, távközlési cégekkel összefogva – teszi hozzá lapunknak.
A több mint nyolcmilliós New York lakóinak több mint az egyharmada külföldön született. A közoktatási rendszerében tanuló gyerekek háromnegyede szegény, sok esetben bevándorlócsaládban él. Ennyien jogosultak kedvezményes vagy ingyenes iskolai ebédre; egyes intézményekben most is átvehetik délelőttönként az ételt a szülők. Nem ritka, hogy a családok nem angolul beszélnek otthon, a szülők nem tudják jól a nyelvet, miközben az online leckét angolul kell megoldani. A középosztály és a felső középosztály jó része ezzel szemben magán- vagy felekezeti iskolába járatja a gyerekét. Számos szegényebb család nem is engedheti meg magának az elektronikus eszközöket – vagy legalábbis nem annyit, ahány gyereke van. Vannak, akiknek az internet is drága. Most segítséggel ugyan, de kapnának online elérési lehetőséget, ám csak azok a családok, amelyeknek nincs számlatartozásuk az internetszolgálatónál – vannak, akiknek ez is gondot jelent. – A járványhelyzet csak felerősíti az oktatási rendszer egyébként is meglévő egyenlőtlenségeit, a digitális tanítás fokozza a rosszabb helyzetű gyerekek lemaradását. Nekik lenne a legnagyobb szükségük a tanár személyes segítségére. Egy olyan motivált tanuló ellenben, aki érdemi szülői segítségre is számíthat a tanulásban, jobban megfelel a kihívásnak – mondja Leonie Haimson.
Gondot jelent annak a 114 ezer tanulónak a sorsa, akiket hajléktalannak neveznek a New York-i statisztikákban. Ez nem azt jelenti, hogy a szabad ég alatt töltik az éjszakát, sőt jellemzően azt sem, hogy tömegszállásokon húzzák meg magukat. De családjuknak nincs saját otthona – a rokonsággal vagy barátokkal élnek egy fedél alatt. Az ilyen élethelyzetek most nemcsak a fertőzésveszélyt növelik, de a digitális tanuláshoz sem teremtenek ideális körülményeket.
New Yorkban egyelőre arról sem született döntés, hogy a tanév júniusra tervezett végéig zárva tartanak-e az iskolák, ahogyan arról sem, hogy a digitális tanulással töltött idő ugyanolyannak számít-e majd, mint az iskolán belüli – vagyis kijelenthető-e: megmenekült az egész tanév? Bill de Blasio polgármester bejelentette ugyan nemrég, hogy az iskolák a nyárig már nem nyitják meg kapuikat, de a szintén demokratapárti kormányzó, Andrew Cuomo nyomban sietett leszögezni: az ő hatásköre, hogy eldöntse ezt.
Teszteket akar a kormányzó
Több millió vírustesztet kellene elvégezni, még a kijárási korlátozások enyhítése előtt, állítja Andrew Cuomo, New York kormányzója. – Ez hetek kérdése, nem várhatunk vele hónapokig – mondta, de elismerte, jelenleg nincs erre kapacitás, és nemcsak az általa irányított államban, hanem az egész országban sem. A vírusteszttel azt állapítják meg, hogy fertőződött-e az illető, a szerológiai teszt pedig azt mutatja ki, van-e a szervezetében ellenanyag, bár ő maga nem mutatta a fertőzés tüneteit és nem is betegedett meg. Cuomo szerint a társadalmi távolságtartás és a kijárási korlátozások enyhítésének fokozatosan kell megtörténnie. New York államban több mint kilencmillió embert kell majd ismét munkába állítani.
Forrás: Magyar Nemzet