Fekete-Győrnek most éppen Magyarország határait nem sikerült eltalálnia
Fekete-Győr Andráson ezúttal a földrajz tudománya fogott ki, amikor is azt hitte, hogy Debrecen az ukrán határhoz közel fekszik. Miközben pedig valójában a románhoz.
Rengeteg tudományterületen végzett már komoly úttörőmunkát prof. dr. habil. Fekete-Győr András, a Momentum országgyűlési képviselője. Emlékezhetünk például arra a felforgató és radikálisan újszerű gondolatára, amely szerint a háztetőre szerelt napelemek valójában kisméretű atomerőművek. De ugyanígy sokkolhatta a műegyetem közlekedésmérnöki tanszékét az a kísérlete, melyben a fürdővíz elektromos rollerre gyakorolt hatását vizsgálta.
Most pedig prof. dr. habil. Fekete-Győr elérkezettnek látta az időt, hogy a kedvenc Én kicsi pónimos zsírkrétakészletével a földrajz tudományos kereteit is átrajzolja. Meg persze némileg Magyarország határait is. Az ATV-ben ugyanis a következő – akadémiai székfoglalónak is beillő – gondolattal örvendeztette meg a lexikális tudást elvetők nyájas táborát:
„Nekünk azért érdekünk Ukrajna győzelme, mert nem szeretnénk, hogyha Debrecennél húzódna a putyini Oroszország határa.”
Szóval tényleg, de igazán nem akarunk Fekete-Győr lelkébe gázolni, aki a föciórák helyett is a Nemzeti Múzeumban frizbizhetett, viszont az mégiscsak úgy van, hogy Debrecen nem az ukrán, hanem a román határ mellett fekszik. (És mondjuk ez sem önszántunkból, hanem a trianoni döntéshozók miatt alakult így, de ezt most talán hagyjuk is.) Szóval ha még úgy is történne a valóságban minden, ahogyan az a Momentum politikusának túlzottan élénk képzeletében megszületik, hogy Oroszország egyszer csak elfoglalja Ukrajnát, nos, az orosz-magyar határ akkor sem Debrecennél húzódna. Ahhoz ugyanis a föderáció csapatainak a NATO-tagország és szoros Amerika-szövetséges Romániát is le kellene igáznia.
És ezen a ponton bele is ütközünk a valóságba, mint egyszeri balos politikus a tévészékház ajtajába (jajj, Istenem, Ági), hogy arról az Oroszországról kellene elhinnünk mindenféle világhódító mesét, amely hónapok óta képtelen bevenni Bahmutot. Aztán ott van a valóság következő szintje, hogy még az oroszoknál jóval gazdagabb és erősebb Egyesült Államoknak sem sikerült tartósan berendezkednie a vele szemben ellenséges területeken (lásd például iraki és afganisztáni kivonulás). Szóval ha a föderáció csapatainak sikerülne is a jelenlegi állóháború határait nyugatabbra tolni, akkor sem lehet reális forgatókönyv Oroszország számára egész Ukrajna elfoglalása. A nyugati részeken ugyanis mára olyan mély és kérlelhetetlen oroszgyűlölet alakult ki, amely előre vetítené a végeláthatatlan fegyveres konfliktusok nagyon is valószínű lehetőségét. Azaz Moszkvának az ukrán területek teljes bekebelezése után is folyamatos harcokkal és polgári szembenállással kellene számolnia. Miközben a putyini elképzeléseknek sokkal inkább megfelelne egy olyan, a keleti határainál módosított Ukrajna létezése, melyet oroszbarát (báb)kormány irányít.
De tényleg kár is ennyire előresietni, az oroszok ugyanis egyelőre – minden momentumos lázálommal és képzelgéssel szemben – nemhogy a debreceni spájzokban nincsenek, de konkrétan hónapok óta a bahmuti romokat gyűrik. Amiről talán nem ártana prof. dr. habil. Fekete-Győrt is felvilágosítani, mielőtt a hadtudományok doktorává is felavatná önmagát.
(Fekete-Győr 14:47-től rázza meg felfedezésével a földrajz tudományát:)
Forrás: Drót.info