Putyin kitünteti az Bahmut bevételében kitűnt harcosokat
Putyin orosz elnök vasárnap gratulált a Wagner magán haderőnek és az orosz katonáknak Artyomovszk (Bahmut) teljes felszabadításáért, és azt mondta, hogy állami kitüntetésre fognak felterjeszteni minden harcost, aki kitűnt a csatában – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.
A bahmuti a 2022. február 24. óta tartó ukrajnai konfliktus legnagyobb és legvéresebb csatája volt. Tavaly augusztus 1. óta folyt. Az ukrán haderő minden áron szerette volna megtartani a várost, mert különösen fontosnak tartotta a Donbász és a Krím visszaszerzéséért tervezett ellentámadásának sikere szempontjából.
A Donyecki Népköztársaság északi részén fekvő Artyomovszk 72 ezer lelket számlált a harcok előtt. A lakosság túlnyomó részét kitelepítették. Az oroszok lakta Donyeck és Luhánszk 2014-ben megtagadta a puccsal hatalomra került kijevi kormány fennhatóságát, és szembefordult vele. Kijev katonai erővel próbálta megakadályozni kiszakadásukat Ukrajnából. A polgárháborúban sok ezer civil vesztette életét. 2022. februárban Donyeck és Luhánszk kérte, hogy csatlakozhasson Oroszországhoz, amit az orosz törvényhozás elfogadott, Putyin elnök pedig szerződést írt alá a két terület vezetőivel katonai segítség nyújtásáról az ukrán csapatok teljes kiszorításáért.
Az orosz katonai siker egybeesett a Hetek Csoportjának (G7) hirosimai tanácskozásával, melyen a nyugati hatalmak, megerősítették szándékukat Oroszország legyőzésére. A tanácskozáson résztvevő Zelenszkij ukrán elnököt újabb fegyverszállítmányokról biztosították, az amerikai elnök pedig Európába telepített F-16-os vadászgépek átadását helyezte kilátásba.
-
Orosz részről tudatták, hogy ha ez megtörténik, a gépeket küldő fél nagy veszteségekkel számolhat.
Budapesti látogatása után bejelentett béketeremtő missziója részeként Ferenc pápa szombaton Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki konferencia elnökét azzal bízta meg, hogy látogasson Kijevbe és Moszkvába a szembenálló felek békekötésének elősegítéséért.
Ferenc pápa lépése arra utal, hogy figyelmen kívül hagyja Zelenszkij vatikáni magánkihallgatásán kifejtett véleményét, miszerint nem békeközvetítést kér a Szentszéktől, hanem a kijevi követelés támogatását, hogy vonják ki az orosz haderőt, és állítsák helyre Ukrajna területi integritását.
Tudósítónk megjegyezte: a Szentszék vélhetően nem csak ukrán részről ütközik majd ellenállásba béketervével, hanem a nyugati hatalmak körében is. Erre utal a hirosimai tanácskozáson részt vett német kancellár kijelentése, miszerint az esetleges béketárgyalás nem jelentheti a háború befagyasztását. Olaf Scholz szerint a háború csak akkor érhet véget, amikor majd kivonják az orosz csapatokat Ukrajnából. A kancellár ezzel megerősítette, hogy Németország folytatni akarja a háborút Oroszország ellen. Viszont azt is tudatta, hogy Berlin nem ad F-16-osokat Kijevnek.
Moszkva, Washington, Hirosima, 2023. május 21. vasárnap (MB)