CDU-frakcióvezető: Hazugságon alapul a német menekültpolitika
Thorsten Frei szerint hiba, hogy a menekültjog egyéni jogként szerepel az alkotmányban.
Az Infostart arról ír, hogy nagy visszhangot váltott ki egy német konzervatív vezető állásfoglalása az európai és német menekültpolitikáról. Thorsten Frei, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti frakcióvezetője szerint ugyanis „konstrukciós hiba” , hogy Európában és ezen belül Németországban a menekültjogot eredendően az egyén jogának tekintik,
ami jelentős mértékben hozzájárul a migránsok áradatához.
Egybehangzó értékelések szerint a politikus ezzel közvetve az 1949. május 23-án életbe lépett szövetségi alkotmány vonatkozó cikkelyének eltörlését sürgette.
Thorsten Frei az európai menedékjog módosítása mellett emelt szót. „Az európai és ezzel együtt a mi menedékjogunk hazugságon alapul” – állította. Frei „európai megoldást” sürgetett az egyén számára biztosított menedékjog hatályon kívül helyezésével, és „intézményes garanciák” bevezetését indítványozta.
Hozzáteszik: a CDU elnöke, Friedrich Merz az elmúlt hetekben nagy hangsúlyt helyezett a párt migrációs politikájának módosítására, különös tekintettel arra, hogy a CDU országos támogatottsága csökkent.
Thorsten Frei a többi között úgy értékelte, hogy az egyéni menedékjogon alapuló európai gyakorlat „mélyen embertelen”, és veszélyezteti a társadalmakat. Szerinte a befogadással kapcsolatban a szelekció tekintetében „a legrátermettebbek joga” érvényesül. Aki viszont túl idős, túl gyenge, túl szegény vagy túl beteg, annak esélye sincs – tette hozzá. Utalt arra is, hogy
nehéz különbséget tenni a védelemre szorulók és a gazdasági bevándorlók között,
és ez a politika veszélyezteti a társadalmakat.
A konzervatív politikus indítványa felzúdulást váltott ki a a kormánykoalíció pártjai körében, írják. A koalíció legerősebb pártja, a szociáldemokrata SPD parlamenti frakcióvezetője szerint a javaslat „irreális”, sehova nem vezet, mivel nem fékezi meg az illegális migrációt. Dirk Wiese az egyéni menedékjogot ugyanakkor fontos humanitárius vívmánynak minősítette, szerinte az alaptörvény kidolgozói ez a cikkelyt nem véletlenül iktatták be az alkotmányba a második világháború után.
Forrás: Mandiner