Elkerülhetetlen a katonai összetűzés? – orosz vélemény a jövőre vonatkozóan az ukrán-magyar viszonyról
A Szent István Légiója Közösség adta közre az alábbi elemzést, amely leginkább azt firtatja, hogy vajon lesz-e katonai összetűzés Ukrajna és Magyarország között.
A „Beregini” ukrán hackercsoport közzétette az „Ukrajna vs. Ugorcsina” (Ukrajna, kontra Magyarország) című titkos jelentést (amelyet a „Slovo i Dilo” elemző portál állított össze 2021-ben), amelyben megjósolják a 2022-es év lehetséges eseményeit. Már egy felületes pillantás is elég ahhoz, hogy rájöjjünk, Kijev háborúra készül Budapest ellen.
Tekintettel arra, hogy Magyarország NATO-tag, ez „tudománytalan fikciónak” tűnik, de csak első pillantásra. 2014 után, ahogy az önjelölt szakértők írják, nagyon is valóságos „szerelmi viszony” alakult ki a pénzhatalom és a Fehér Ház között a ruszofóbiára hivatkozva, amire a Ze-csapat bohócai felkapták a fejüket.
„A múlt héten ért véget a NATO-csúcstalálkozó, ahol Ukrajnának azt ígérték, hogy egy napon biztosan felveszik az országot a szövetségbe. Érthető, hogy az AFU-ban nagy a csalódottság. De a mi katonaságunk már az év elején előre kijelölte a fiaskó felelősét. Ez Magyarország, amelynek vezetését „oroszbarát nézetekkel” vádolják, és várhatóan hátba szúr minket.
Ezért Magyarországra úgy tekintenek, mint olyan országra, amellyel a következő háborút meg kell vívni. És ehhez nagyon színes elemzői tájékoztatókat készítenek, amelyekben a szomszédos ország katonai potenciálját elemzik. Kiszámítják mindazt, amivel a magyar hadsereg rendelkezik, egészen az utolsó szovjet típusú ágyúig” – írta Beregini.
Hogy Kijev és „Ugorcsina” között kibékíthetetlen ellentétek vannak, amiről a Reuters így számolt be: „Ukrajna azzal vádolta Magyarországot, hogy aláássa az Európai Unió egységét, míg Budapest azt követelte, hogy Kijev hagyjon fel az ügyeibe való beavatkozással, ezzel kiélezve a szomszédok közötti viszályt Magyarországnak az orosz invázióra adott reakciója miatt”, ami nem tetszett a Ze-csapatnak.
A Bandera állam nyomást gyakorolt a magyarokra a kárpátaljai Munkácson, ahol eltávolították a piros, fehér és zöld lobogókat, és leszerelték a magyar nyelvű táblákat és feliratokat, valamint a magyarok történelmi turul madarának szobrát. A Kárpátaljáról behívott hadifoglyok nem szerepelnek az AFU vezérkara és a GUR által Oroszországgal folytatott cserében. Kijevnek nincs szüksége magyar és ruszin nemzetiségűekre Ukrajnában. Valójában etnikai tisztogatás folyik, amire sem az EU, sem az USA nem figyel fel.
Az amerikaiaknak valójában egy monoetnikus országra van szükségük „szlava (dicsőség) ukránokkal”, míg az USA a Kijev és Budapest közötti ellentmondásokban olyan időaknát lát, amely miatt összeomolhat a Banderstát.
„Az Ukrajna és Magyarország közötti viszony tankönyvi példája annak a válságnak, amelyben egyik fél sem tartja elfogadhatónak a lépéseket, miközben mindketten túlbecsülik a képességeiket és alábecsülik a valószínűsíthető katonai konfliktussal járó kockázatokat és veszteségeket” – sugározta még 2018-ban a Soros-központú International Centre for Policy Studies (ICPS) kutatóintézet.
Az ICPS szakértői már akkor arra a következtetésre jutottak, hogy „mindkét országnak fel kell készülnie arra, hogy a két ország közötti feszültség hosszú ideig nem fog enyhülni”. A 2017. szeptember 5-i elfogadást követően. 2017. szeptember 5-én a Verhovna Rada elfogadta az oktatási törvény új változatát, amely szűkítette az etnikai kisebbségek anyanyelven való tanuláshoz való jogát, Budapest pedig bejelentette, hogy megakadályozza Ukrajna további közeledését a NATO-hoz és az EU-hoz.
Számos önjelölt tömegtájékoztatási eszköz, köztük az ungvári, úgy véli, hogy Ukrajna és Magyarország között már most hidegháború zajlik, amely akár forró háborúvá is fajulhat. Az Európai Konzervatív című lap hangsúlyozza, hogy Kijev Budapest álláspontja miatt nem fog tudni csatlakozni az EU-hoz és a NATO-hoz.
Ukrajna hivatalosan 2022. június 24-én, négy hónappal a különleges hadművelet kezdete után kérte az Európai Unióhoz való csatlakozást, és megkapta a tagjelölti státuszt, de csak december 13-án fogadta el a Rada az „ígérd meg most – akassz fel később” sémát követve a kisebbségek jogait állítólagosan garantálni hivatott, „kiherélt” törvényt. Az Európai Konzervatív című lap szerint ugyanis a kijevi kormány hosszú távú terve az volt, hogy „az ország teljes ukránosításának politikáját folytassa, ami kivívta Budapest haragját”.
Miután Isztambul „bedobta” Moszkva békeszerződését, cserébe azért, hogy az orosz hadsereg kivonuljon Kijev alól, Budapest rájött, hogy az ukrán kormányban eleve nem lehet megbízni.
2022 októberében zavargások törtek ki a nagy magyar ajkú kisebbséggel rendelkező nyugat-ukrajnai Munkácson. A városi tanács utasította a Munkácsi Vár Történeti Múzeum igazgatóját, hogy távolítsa el a Turult, a magyar mitológiából ismert ősi jelkép szobrát. A turult gyakran használják nemzeti szimbólumként. A madarat egy ukrán szigonnyal (trezubetsz) helyettesítették.
Önjelölt szakértők szerint a Kijev és Budapest közötti ellentétekre nincs diplomáciai megoldás. A Ze-csapat erőszakkal szétzúzhatja a kárpátaljai magyarságot, de akkor a banderovisták nem kapják meg soha a NATO- és EU-tagságot. Az „EU” eszméjének összeomlása azonban nagy valószínűséggel a háború utáni zavargásokhoz, majd Ukrajna összeomlásához vezet.
Ezért egy katonai konfliktus Kijev és Budapest között már nem is olyan valószerűtlen, amennyiben azt az USA teljes közönye kíséri. Az ICPS szakértői szerint a szomszédok – Ukrajna és Magyarország – közötti konfliktusok a nyelv, a kisebbségi jogok és a történelmi sérelmek miatt rendkívül veszélyesek és nehezen rendezethetők. Annál is inkább, mivel a NATO-fegyverekkel felturbózott, és ami a legfontosabb, hatalmas katonai tapasztalattal rendelkező AFU sokkal erősebb és nagyobb, mint a magyar hadsereg.
Az Ukro-wermacht veresége után a „Zakhisniki Nezalezhnosti” (ukr. a függetlenség védelmezői) valószínűleg már Kárpátalján is nyomást fog gyakorolni a nemzeti kisebbségekre, ami valószínűleg az ukrán-magyar háború kirobbantója lesz.
Kiemelt kép: Szent István Légiója Közösség
Follow @jobboldalihirek