Felfüggeszti a számvevőszék a DK támogatását
Átmenetileg le kell mondania a Gyurcsány vezette DK-nak a költésgvetési támogatásáról, miután az Állami Számvevőszék több hiányosságot is feltárt a párt 2017-18-as gazdálkodásában. A párt addig nem kaphat pénzt, amíg törvényes gazdálkodást helyre nem állítják, és ezt dokumentumokkal igazolják.
Felfüggesztette a Demokratikus Koalíció költségvetési támogatását az Állami Számvevőszék, miután ellenőrizte a párt 2017-18. évi gazdálkodását. A szervezet honlapján közzétett beszámolóból kiderül, a DK nem igazolta a vonatkozó időszak gazdálkodásáról közzétett adatok valódiságát, pénzügyi kimutatásai nem mutatnak megbízható és valós képet a párt bevételeiről és kiadásairól, a valótlan pénzügyi kimutatások közzétételével a párt a saját tagságát is megtévesztette.
Ezáltal a Demokratikus Koalíciónál nem álltak fenn a törvényes gazdálkodáshoz és a közpénzek törvényes felhasználásához szükséges feltételek, így indokolt a gazdálkodás törvényességének helyreállítása, a közpénzek, a közérdek és a társadalom védelme érdekében.
Hoffmann Magdolna, az ÁSZ főtitkára sajtótájékoztatón közölte, az ÁSZ nem vette el a DK költségvetési támogatását, hanem időlegesen felfüggesztette annak folyósítását, mindaddig amíg a párt törvényes gazdálkodását helyre nem állítják, és ezt dokumentumokkal igazolják.
A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a DK gazdálkodását évek óta törvénysértések jellemzik, a párt könyvvezetése és gazdálkodása 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban sem felelt meg a törvényi előírásoknak. A 2018. évi országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzése során az ÁSZ azt állapította meg, hogy a DK a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel, a kampány során a párt a számviteli, a párt- és a kampánytörvényt is megsértette.
Ismert, az ÁSZ menetrend szerint a DK, a Jobbik, az LMP, a Liberálisok, az MSZP, a Párbeszéd, valamint a felszámolás alatt lévő Együtt és pártalapítványaik 2017–2018-ra vonatkozó gazdálkodását ellenőrizte. A DK esetében azért is várható volt az elmarasztalás, mert a pártnál voltak olyan előzmények, melyek zűrös gazdasági beszámolókat sejtetnek. A Magyar Nemzet korábban megírta, 2018 őszén tűz ütött ki a DK Teréz körúti irodájában, a párt szerint pedig megsemmisült a könyvelésük jelentős része, ideértve a 2018. évi gazdasági beszámolójukat. Erről Molnár Csaba akkori ügyvezető alelnök beszélt közvetlenül a tűz után.
Azt is mondta ugyanakkor, hogy a DK szerverei nem a leégett irodában voltak, így az elektronikusan tárolt adatokban semmilyen kár nem keletkezett. A párt mégis az esetre hivatkozva nem adott át dokumentumokat idén ősszel a számvevőszéknek.
Gyurcsányék hivatkozása egyébként több sebből vérzett, kezdve azzal, hogy mivel egy számla legalább két félnek készül, azok viszonylag könnyen pótolhatók, továbbá az adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentumokat a szervezet hivatalos székhelyén kell tárolni, ami a DK-nak a Victor Hugo utcában van. Így elképzelhető, hogy törvénysértő módon tárolták az iratokat.
A hab a tortán mégis az, hogy a DK tavaly május végén közzétette a Magyar Közlönyben a 2018-as beszámolóját, ami azt jelenti, Gyurcsányék vagy nem mondtak igazat a megsemmisült iratokról, vagy a közzétett beszámoló nem lehet hiteles és valós a szükséges dokumentumok híján.
A Jobbik sem várhatja hátradőlve a számvevőszéki jelentést. Emlékezetes, a párt 2017-ben indított óriásplakát-kampányt a kormány ellen, ami politikai sikert ugyan nem hozott, hiszen a 2018-as választást nem nyerte meg, az ÁSZ viszont 331 millió forintos tiltott támogatást tárt fel.
A hivatal akkor nem vizsgálta azt, hogy a Jobbik milyen további szerződéseket kötött plakáthelyek bérléséről, megvételéről, ahogyan az is most válhat ismertté, mi is történt valójában azzal a mintegy százmillió forinttal, amit a párt a kiszabott bírság visszafizetésére kezdett gyűjteni, és vezetőinek bevallása szerint is egész másra fordították az összekalapozott pénzt.
A Párbeszéd esetében azért lehet érdekes a számvevőszéki ellenőrzés, mert a párt már a 2018-as kampányban felhasznált hatmillió forint költségvetési támogatással sem tudott elszámolni. A költségvetési csalás gyanúja a Momentumot sem kerülte el, az Emmanuel Macronnal rendszeresen egyeztető párt több mint félmilliárd forintos kampánytámogatással nem tudott elszámolni.
Az ügyben jelenleg is NAV-nyomozás van folyamatban. Az sem tisztázott, hogy a Párbeszéd és a Momentum valamelyike kapott-e külföldről támogatást az elmúlt években, ami a pártok esetében tilos, a pártalapítványoknak azonban nem. A DK, a Jobbik és a Párbeszéd esetében jövő év első felében válaszokat kaphatunk, a Momentum ellenőrzését azonban csak ezután kezdi meg az ÁSZ.
(Fotó: MTI Kovács Tamás)