A legmagasabb szintről ismerték el: a Nyugat nem tudja tartani a lépést a „mosógép-szétszerelő” oroszokkal
Nagyon érdekes elemzést tett közzé Volodimir Dacenko, az Ukroboronprom ukrán állami hadiipari konszern egyik tanácsadója Oroszország hadiipari képességeiről és a nyugati fegyverszállítmányok dinamikájáról. A Dacenko által közzétett számok több súlyos konklúziót is mutatnak: Oroszország hadiipara lényegesen gyorsabban szállítja az új harcjárműveket az orosz hadseregnek, mint ahogy a Nyugat Ukrajnát fegyverzi, a megtámadott országba érkező szállítmányok üteme ráadásul 2023 tavasza óta radikálisan visszaesett. Ha ez a trend hosszútávon fennmarad, Ukrajna súlyos problémával nézhet szembe, írja a Portfólió.
– Amikor az ukránok azt mondják, hogy több fegyverre van szükségünk, a Nyugat gyakran azt hiszi, hálátlanok vagyunk. A valóság ezzel szemben az, hogy igenis hálásak vagyunk, de van a helyzetnek egy másik oldala is: az, hogy az ellenség mennyi fegyvert szállít a frontvonalra – kezdi elemzését Volodimir Dacenko.
Az ukrán hadiipari elemző egy ábrával kezdi az X-oldalán közzétett eszmefuttatást: ezen azt veti össze, hogy Ukrajna mennyi nehézfegyvert kapott Nyugatról, és ezzel szemben mennyi nehézfegyvert állít elő / modernizál az orosz hadiipar.
Az ábra Dacenko hosszas magyarázata nélkül is érdekes, hiszen súlyos konklúziók olvashatók le róla.
- A legfontosabb megállapítás az, hogy az orosz hadiipar és diplomáciai képesség lényegesen nagyobb mennyiségben tudta ellátni az orosz hadsereget szárazföldi nehézfegyverekkel az elmúlt 10 hónapban, mint ahogy a Nyugat Ukrajnát.
- Oroszország minden területen fölényben van: átlagosan havonta 100 harckocsit állítanak rendszerbe, miközben Ukrajna csak 28-at.
- Átlagosan 100 gyalogsági harcjárművet állítanak rendszerbe, miközben Ukrajna csupán 35-öt kapott. Havi átlag 273 tüzérségi eszközt (önjáró, vontatott tarackok, rakéta-sorozatvetők) állítanak hadrendbe, miközben Ukrajna alig 20-at.
- Ukrajna 10 hónap alatt kb. 1,5 millió tüzérségi lőszert és néhány tucat nagy hatótávolságú rakétát állított rendszerbe, az oroszok 3,3 millió tüzérségi lőszert szereztek be, 800 nagy hatótávolságú rakétát gyártottak és 1500 Sahed családba tartozó nagy hatótávolságú kamikaze-drónt szereztek be.
- Az ábra alján az is látványos, hogy az év eleje óta radikálisan visszaesett az Ukrajnának küldött fegyverek mennyisége.
Struggle for resources
When Ukrainians say that we need more weapons, the West often thinks that it is a sign of ingratitude.
In fact, Ukrainians are grateful, but there is another side – how many weapons your enemy supplies to the front.
This thread will explore this topic 1/ pic.twitter.com/C6ZF0Ax8FL— Volodymyr Dacenko (@Volodymyr_D_) November 13, 2023
Hirdetés
Az ábrán nyilvánvalóan van pár pontatlanság, az orosz hadiipari képességgel kapcsolatosan sok a becslés, miközben a nyugati fegyverszállítmányok mennyisége darabszámra pontosan meg van határozva. Szintén fontos tényező, hogy orosz oldalon az újonnan gyártott, külföldről megvásárolt eszközök mellett fel vannak tüntetve a raktárról hadrendbe visszahozott, modernizált eszközök is, melynek készlete nyilvánvalóan nem végtelen.
Ugyanakkor akárhogy is nézzük, a fő konklúzió az, hogy még ha a számok nem is teljesen pontosak, az orosz hadiipari képesség lényegesen gyorsabban tudja a frontra szállítani a technikai eszközöket, mint ahogy a Nyugat képes fegyverekkel ellátni Ukrajnát.
A trend pedig folyamatosan romlik: bár az orosz hadiipari képesség alakulásáról nem rakott ki külön grafikont az Ukroboronprom embere, a chartról leolvasható egy egyértelműen csökkenő tendencia az Ukrajnának biztosított nyugati fegyverek tekintetében.
Kitérve Dacenko elemzésére: a szakember úgy látja, hogy Oroszország stratégiája egyértelműen az most, hogy, bár nem sikerült gyors győzelmet aratniuk Ukrajna felett, a moszkvai vezetők arra játszanak, hogy a Nyugat szép lassan kihátrál majd Ukrajna mögül, ezért elhúzzák a háborút.
A hadiipari szakember úgy látja, bár Oroszországnak hatalmas raktári készletei vannak, a harcjárművek, tüzérségi eszközök pótlása lassú és körülményes folyamat, a „viszonylag modern” tüzérségi eszközök készlete ráadásul komolyan kezd megcsappanni.
– Oroszországnak rengeteg tankja és páncélozott járműve van raktáron. A helyreállításukra viszont csak korlátozott erőforrásaik vannak, ezért Oroszországnak nincs érdekében, hogy növeljék a háború intenzitását – véli Dacenko, aki azt is megjegyzi, hogy így is lényegesen lassabban halad az orosz harcjárművek harctérre szállítása, mint azt az orosz vezetés korábban tervezte.
Az Ukroboronprom szakértője megmagyarázza a nyugati fegyverszállítmányok dinamikájának visszaesését is, ezt alapvetően két dolognak tudja be:
- a nyugati országoknak nincs „egységes stratégiájuk” az ukrán „nyári hadjárat” eredménye láttán (vagyis a viszonylag szerény ukrán eredmények miatt egyre többen érzik azt, hogy nincs értelme még több fegyvert küldeni Ukrajnának, míg más országok még nagyobb támogatást szeretnének,
- „politikai folyamatok miatt” visszaesett a finanszírozás (pl. Amerikában a republikánus-demokrata vita).
– Az ellentámadás globális szinten fundamentális változást hozott, és a Nyugat nem volt erre felkészülve – véli a szakember.
Arra is kitér, hogy amikor Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök pár hete azt írta, hogy patthelyzetbe jutott a konfliktus, nem arra gondolt, hogy reménytelen a helyzet, hanem arra, hogy stratégiaváltásra van szükség.
Dacenko úgy látja, az orosz létszámbeli fölény kompenzálható, de ehhez a Nyugatnak is több áldozatot kell hoznia.
Az Ukroboronprom szakértője a következő dolgokat jegyzi meg ezzel kapcsolatosan:
- a nyugati technikai eszközök veszteségrátája az orosz veszteségek harmada;
- bizonyos harctéri képességek hiánya kompenzálható alternatív megoldásokkal, például a logisztikai képességek rombolásával;
- az orosz légi fölényt szerinte lehet ellensúlyozni nagy hatótávolságú tüzérségi képességgel, amelyben szerinte most is megvan Ukrajna előnye. A tüzérségi képességgel az ukrán haderő limitálni tudja az orosz szárazföldi erők mozgásterét, hiába a légi fölény;
- a védelmi eszközöknek egyre fontosabb szerep jut: aknamezőkkel, drónokkal kiválóan ellensúlyozni lehet az orosz szárazföldi járművek létszámfölényét.
– Az ukránok megértik, hogy a nyugati partnereinknek nagyobb áldozatokat kell tenniük. De ha nem tesznek áldozatokat, nem fogjuk tudni legyőzni ezt a demokráciára jelentett veszélyt, amely folyamatosan terjeszkedik a világon – írja Dacenko. Szóval, amikor azt mondjuk, hogy több fegyvert kérünk, ez nem azt jelenti, hogy hálátlanok vagyunk. Köszönünk nektek mindent, amit értünk tettetek és meg fogtok tenni a jövőben! – zárja gondolatait az ukrán szakember.
Orosz forrásból hónapok óta számos hasonló elemzést lehet olvasni, a mostani eszmefuttatás legnagyobb érdekessége az, hogy a számok most egy olyan embertől jöttek, aki többé-kevésbé rálát az ukrán hadiipar, haditechnikai beszerzések rendszerére. Az Ukroboronorom Ukrajna legnagyobb állami hadiipari vállalata, ők fogják össze a kisebb, ukrajnai hadiipari vállalatok tevékenységét.
Forrás: Kuruc.info – Portfolio
Follow @jobboldalihirek