Sötétségbe borul Ukrajna, győzött az orosz taktika
Az oroszok tavaly télen módszeres csapásokat hajtottak végre az energetikai infrastruktúra ellen. Az akkor keletkezett károkat azóta sem tudták kijavítani az ukránok. Néhány hónap alatt kellett volna kijavítani azt, amit évtizedekig építettek. Kijevben rettegnek, hogy az oroszok a tél közeledtével ismét az infrastruktúrát fogják célba venni.
Az elkövetkezendő hónapokban valószínűleg ugyanaz fog történni, ami tavaly. Az oroszok a kritikus infrastruktúrát támadják majd, élén az energiahálózattal, ezzel próbálva meg morálisan is megsemmisíteni az ellenfelet. Moszkva 2022 októbere és 2023 áprilisa között 1200 rakéta- és dróncsapást hajtott végre kifejezetten energetikai létesítmények ellen. A támadások viszonylag korán eredményt hoztak: november közepére Ukrajna elektromos hálózatának a fele már nem működött.
Bár az ukrán hatóságok – érthető okokból – nem szolgálnak részletes adatokkal az elektromos hálózat jelenlegi állapotáról, a New York Times arról számol be, hogy a helyzet nem sokat javult az ENSZ idén nyáron közzétett jelentése óta, amely szerint Ukrajna termelési kapacitása tavaszra a háború előtti szint felére esett vissza.
A helyzet különösen súlyos a szén- és gázalapú hőerőművek területén. Ezek hivatottak a csúcsfogyasztási időszakban a megnövekedett igényeket kiszolgálni, ám az előrejelzések szerint az idei télen mindössze 4,5 gigawatt energiát tudnak majd termelni, amely harmada a háború előtti teljesítményüknek. Ez az előrejelzés is a nyári, jócskán elmaradó teljesítménynek felel meg; vagyis azt jelzi, hogy az ukránok alig haladtak előre a helyreállítási és javítási munkálatokban.
Utóbbinak két oka van: az egyik az alkatrészhiány, a másik a befektetők félelme attól, hogy egy eleve célpontnak kijelölt infrastruktúrába fektessenek be. Sőt: meglepő módon még a háború sújtotta Ukrajnával kapcsolatban is felmerült a klímacélokra mutogatás, és a szénerőművek szembeni erős ellenállás.
Az ukrán adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a tavalyi támadások okozta károk utáni javítások mindössze az egykori kapacitások egyötödét képesek biztosítani. Bár az energiaügyi minisztérium szerint még túl is teljesítették a kitűzött munkákat, a hőerőművekben mindössze 1,3 gigawatt kapacitást sikerült helyreállítani – ez a teljes veszteség 15 százalékát jelenti.
Ez akkora csökkenés, hogy egyes elemzők azt is felvetették: az ország még akkor sem lesz képes elkerülni a nagy területekre kiterjedő áramszüneteket, ha az oroszok egyáltalán nem támadnak.
A tavalyi orosz támadások okozta kárt 8,8 milliárd dollárra becsülik. German Galuscsenko energiaügyi miniszter szerint nagyjából 280 millió dollárnyi hrivnyát tudtak a javításokra költeni, ám az idővel is versenyt kellett futniuk az idei tél beállta előtt; így képtelenség volt azt várni, hogy vissza tudják állítani a háborút megelőző szintre az energiaszolgáltatást – írja a Mandiner.
Az ukránoknak egy évtizedekig épült és pár hónap alatt romba döntött infrastruktúrát kellett volna helyreállítaniuk mindössze fél év alatt, ami fizikai képtelenség. Ezért azokra a létesítményekre koncentráltak, amelyek a legkevesebb kárt szenvedték el, de több erőművön csak gyors és felszínes munkát tudtak végezni. A legnagyobb kihívást a nagyfeszültségű transzformátorok pótlása jelentette, azoknak ugyanis csaknem a fele sérült vagy semmisült meg. Ezek gyártása nem megy egyik napról a másikra: elkészítésük akár egy évig is tarthat, így Kijev csupán korlátozottan jutott hozzájuk.
Forrás: Origo
Follow @jobboldalihirek