A néni levette sáros cipőjét a benzinkút ajtajában és úgy ment be fizetni
Ez az idős asszony nem akarta besarazni cipőjével a benzinkút szépen felmosott padlóját, ezért a bejáratnál levetette azt, majd zokniban ment be fizetni. Nézd meg mit szóltak ehhez a többiek!
Megható történet egy öreg néniről, aki becsüli mások munkáját. A néni egy szép tiszta benzinkúthoz ment be, de nem akárhogyan! A sáros cipőjét levette és az ajtó előtt hagyta. Megvette amit akart, majd illedelmesen távozott. Ő még abban a korban és szellemben él, ahol becsülik másnak a munkáját és nem teszik tönkre… Mi meg még csak el sem gondolkodunk azon, hogy azt a padlót vajon hányszor kell naponta felmosnia valakinek, hogy ilyen tiszta legyen mindig, akárhányszor csak belépünk a benzinkútra…
Az idős hölgy megtapasztalta, milyen sok munkával jár a takarítás, ezért becsüli mások munkáját. Van mit tanulnunk tőle! Szerinted? Elképesztő a mai világban ez a fajta odafigyelés, többünknek kellene példát venni az idősebbektől és a cselekedeteikből. De lassan már oda jutunk, hogy inkább lenézzük az ilyen típusú, jó szándékú embereket, mintsem, hogy példát vennénk róluk. Példának okáért nézd meg mit szóltak kommentben ehhez az olvasók! Következő oldalon megtudhatod!
Az interneten pozitív és negatív érzelmeket is kiváltott ez az eset, van aki szerint a takarítónő dolga, hogy tisztán tartsa az adott helyiséget, ezért nem a vevőnek kell levenni a sáros cipőjét. A legtöbben azonban egyetértenek vele és becsülik a néni viselkedését. Viszont az ellenzők egy részének is talán igaza lehet, hiszen ők csak változnak a világgal, a világ pedig bizony nagyon megváltozott az elmúlt 20-30 évben…
De sose feledjük el: Akik arra hivatkoznak, hogy mi csak “fejlődünk” a világgal, tartjuk az ütemet, azok nem tudják pontosan mi is a fejlődés… Hiszen a világ azzá fejlődik/változik, amilyenné mi változtatjuk… Így érdemes elgondolkodni azon, hogy mik is az igazi értékek az életben és, hogy ezeket becsüljük meg, hiszen ha hamisan ítéljük meg a valódi értéket a világban, akkor egy idő után már nem fogunk örülni, mivel nem lesz minek örülnünk…
Forrás: bidista.com