Vereségre ítélve – Ukrajna akár néhány hónapon belül összeomolhat
Fordulóponthoz érkezett a lassan két éve tartó orosz–ukrán háború. Az ellentámadás kifulladása után az orosz erők átvették a kezdeményezést, Ukrajna pedig stratégiai védekezésbe megy át. Közben kezd megroppanni a Nyugat Kijev mögötti politikai kiállása, a pénzügyi segítség, és a lőszerellátás egyre fogy. Oroszországot a szankciók nem törték meg, a gazdaság pedig hadi üzemmódba állt át. Kijev egyetlen reménye, hogy látványos katonai veresége a világrend átalakulására is kihatna, így a Nyugat nem engedheti meg, hogy teljesen elengedje Ukrajna kezét.
Ukrajna akár néhány hónapon belül összeomolhat. Drámaian fogy az élőerő és a lőszer, a tartalékok pedig léptékekkel elmaradnak Oroszország lehetőségeitől. Az orosz népesség legalább négyszerese az ukránnak, a GDP pedig 14-szerese. Az orosz gazdaság a háború és a szankciók okozta problémák ellenére is mintegy 3 százalékkal növekszik, míg az ukrán továbbra is mély válságban van, egyre égetőbb a káderhiány, miközben a frontra is százezres nagyságrendben kellene az ember. Az orosz katonai költségvetés hatszorosa annak, mint Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésekor volt, és 2024-ben több mint hatvan százalékkal fogja meghaladni a 2023-ast. Ukrajna léte alapvetően a látványosan gyengülő nyugati támogatásoktól függ. Enélkül összeomlik az állam, és a hadsereg sem képes még középtávon sem a háború folytatására. Árulkodó adat, hogy jelenleg az orosz csapatok ötször annyi (tízezer) tüzérségi lövedéket lőnek el naponta, mint az ukránok.
Az anyagháborúban tehát Oroszország áll győzelemre, ami pedig alapvetően meghatározza az ilyen konfliktusok végkimenetelét. Ehhez jön még, hogy az orosz hátország nem csupán gazdasági értelemben stabilabb. A társadalom döntő többsége mellett még ma is elmegy a háború. Nem sikerült a lakosságot szembefordítani a hatalommal, pedig a szankciók egyik célja kimondottan ez volt. Magát a háború ugyan az oroszok sem szeretik, ám elképzelhetetlennek tartják a vereséget. Putyin továbbra is széles körű támogatást élvez, és a márciusi elnökválasztáson várhatóan magabiztosan megszerzi majd az újabb hat évre szóló mandátumot. Eközben a Volodimir Zelenszkij iránti bizalom látványosan csökken, és a katonai sikerek elmaradásával párhuzamosan mélyülnek a törésvonalak az eliten belül is. Mind jobban érződik a társadalom elfáradása is. Míg tehát Putyin pozícióit megerősíti a választás, addig nem véletlen, hogy Zelenszkij nem meri kiírni a szavazást. Annak ellenére, hogy szintén március végén lejár a mandátum, megújításának elmaradása pedig gyengíti a legitimációját. Ez azonban még a kisebbik rossz, hiszen egy elnökválasztási kampány politikai értelemben alighanem végletesen megrendíthetné a hátországot.
A kialakult helyzetben nyugati elemzők sora veti fel az összeomlás lehetőségét és sürgeti Kijevet a tárgyalásra. Köztük az amerikai Quincy Institute for Responsible Statecraft vezető munkatársa, Anatol Lieven is. Mint a térséget jól ismerő brit elemző az intézet folyóiratában megjelent tanulmányában fogalmaz, a katonai és gazdasági egyensúly e konfliktusban erősen Ukrajna hátrányára billent el, és minél inkább elhúzódik a háború, annál rosszabb helyzetben lesz kénytelen tárgyalóasztalhoz ülni Kijev. Az elemző megjegyzi, nehéz elképzelni, hogy ezt a trendet sikerüljön látványosan megtörni, így Washingtonnak és Kijevnek azt ajánlja, minél előbb kezdjék el a tárgyalásokat Moszkvával.
Hasonló következtetésre jut az amerikai Foreign Policy hasábjain Jack Detsch is, miután a jelenlegi helyzetet leírva megállapítja, hogy éppen az ukrán és a nyugati vezetés rémálma valósul meg. Az elemző a keleti fronton kibontakozó hadműveletek és a nyugati támogatás elbizonytalanodásának következményeként ukrán területveszteségeket helyezett kilátásba. De ezt a forgatókönyvet erősíti az amerikai demokraták köreibe jól beágyazott washingtoni székhelyű Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) friss prognózisa is, miszerint orosz erők a következő hetekben fokozhatják erőfeszítéseiket a harkivi régióban annak érdekében, hogy elfoglalják Kupjanszk és Borova városát. Ezzel kiszorítanák az ukrán erőket az Oszkil folyó keleti partjáról a harkivi térségben, és előkészítenék a terepet a jövőbeli orosz offenzívához a Kupjanszk–Szvatove–Kreminna vonal mentén. Ugyanígy a télen elfoglalhatják az oroszok Avgyijivkát is.
Forrás: Demokrata
Follow @jobboldalihirek