Ukránok: Nézzenek új munka után az európai gazdák!
Úgy tűnik, hogy a tények Ukrajna álláspontját igazolják – jelentette ki ellentmondást nem tűrően a Politico brüsszeli kiadása a mezőgazdasági termékek importszabályozásáról szóló vita kapcsán. S hogy mik ezek a tények? Kapaszkodjon meg mindenki! Az, hogy – idézzük – „Aleksz Liszszitsza, az Ukrán Agrár Klub agrár-lobbiszervezet vezetője azt mondta”. Na, ennél azért jobban szokták felöltöztetni a propagandát…
De nem most. A Politico szerint az ukránok „(t)ermékei iránt nagy a kereslet az EU élelmiszeriparában, míg az európai gazdálkodók, akik a blokk gazdaságának apró töredékét teszik ki, gyakorlatilag az egyetlen csoport, amely nem akarja ezt.” Mármint azt, hogy az uniós előírásokat be nem tartó keleti versenytársaik olcsó és ellenőrizetlen minőségű termékei szabadon áramolhassanak be a közös piacra.
„Ráadásul nincs bizonyíték arra, hogy az ukrán verseny alákínálna az uniós mezőgazdasági termelőknek” – állítja a lap.
Szóval, az uniós gazdák dögöljenek meg, mert a mezőgazdaság csekély mértékben járul hozzá az EU gazdaságához. Mármost a 2022-es évre visszatekintve az Európai Bizottság által közzétett legutóbbi monitoring jelentés szerint az EU agrár-élelmiszeripari kereskedelme az év során 401,5 milliárd eurót tett ki, 58 milliárd eurós pozitív kereskedelmi mérleggel.
2022-ben az EU agrár-élelmiszeripari exportja elérte a 229,8 milliárd eurót, ami 31 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.
Ez nyilván eltörpül más iparágak eredményei mellett, de „apró töredéknek” azért nem mondanám. De, ha ez kevés, akkor meg hagyjuk az egészet a fenébe! Szántsuk be még egyszer utoljára a termőföldeket, és ültessük be erdővel, adjuk vissza a természetet a medvéknek és farkasoknak, meg csináljunk rajta LMBTQ-témájú vidámparkot, vagy esetleg temetőt azok számára, akik a jövőben éhen halnak vagy félig megették őket az első élelmezési válság idején a tiltott kemikáliáktól zombivá vált tüntetők.
Az EU élelmiszeriparában nagy a kereslet… Hah, nem is lehetne kereslet az ukrán termékekre! Az EU azért engedte be ezt a szemetet, hogy a szerencsétlenek hajóra rakják, és eladhassák a harmadik országokban, a bevételből pedig fegyvereket vegyenek és életben tartsák a gazdaságot.
Persze, hogyha ez nincs szabályozva, és 1 tonna mérgező anyagokkal permetezett ukrán GMO-s kukoricát 1 szem lengyellel meg lehet „uniósítani”, akkor ezt meg fogják venni az EU-s felvásárlók, az ipar pedig meg fogja etetni velünk. Mert olcsó, így nagyobb lesz az árrés, több a profit – és ilyen a kapitalizmus logikája.
Brüsszel és az Európai Parlament évtizedek óta szakmányban gyártja a különböző, és néha idióta fogyasztóvédelmi és minőségbiztosítási rendeleteket. Szerencsére még a tagállamoknak is van beleszólása abba, mi kerülhet a boltok polcaira és az emberek asztalára. Ukrajnában ezek közül semmit nem tartanak be. Ezt a Politico sem cáfolja, ellenben a legnagyobb természetességgel ír arról, hogy egy így van – és ami durvább: hogy ezzel semmi baj.
Egyfelől a lap Liszszitszát idézve azt írja: nem lehet elvárni az ukránoktól, hogy alkalmazkodjanak az uniós szabványokhoz, ha közben korlátozzuk a hozzáférésüket a közös piachoz.
Aj, dehogynem! Pont ez a szabványok lényeg: hogy csak akkor léphetsz be a piacra, ha meg tudsz felelni az előírásoknak!
Másfelől a Politico azon kesereg, hogyha ezt most tényleg komolyan gondolja az Európai Parlament és a tagállamok, akkor lehet, hogy Ukrajna soha nem lesz az EU-tagja. Ezt írták: „Kijev számára ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasággal kell kezdeni [a jogszabályok és a termelés EU-normatívákhoz igazítását], és ki kell küszöbölni a különbségeket, mielőtt más kérdésekre térne át. De ha marad ez a huzavona, amely még akkor is felmerült, amikor Kijev a túlélésért küzdött, akkor sok évbe telhet, mire ez az akadály elhárul – ha valaha is.”
A leginkább bicskanyitogató a cikk vége, ahol kritikátlanul közlik Kijev elvárásait – mert azok mindig vannak – és fenyegetését, amit Aleksz Liszszitsza stílusa a pofátlanság minősített esetévé tesz.
„Kijev úgy látja, hogy a szabadpiaci szabályok működnek – és azt akarja, hogy az uniós országok kövessék azokat.
A protekcionizmus nem fogja megmenteni az EU mezőgazdasági ágazatát, mondta Liszszitsza.
– A lengyel gazdák túl kicsik ahhoz, hogy valódi szereplői legyenek a globális gabonapiacnak, ahol olyan országokkal kell versenyezniük, mint Ukrajna, Brazília vagy Oroszország – mondta. – Jobban járnának, ha virágok, gyümölcsök vagy zöldségek termesztésére szakosodnának – tette hozzá.
– Vagy akár marihuánára.”
Szóval, több mint két évvel az orosz intervenció után… Két év után, amit az ukrán állam csak azért élt túl, mert a Nyugat, benne az EU indokolatlanul és talán erőn felül segítette, ott tartunk, hogy Kijevből a Politico közreműködésével megüzenik az európai gazdáknak, hogy nézzenek más munka után, mivel az ukránok fel akarják törni az uniós piacot, és le is uralnák azt.
Az ukránok? Adódik a kérdés, amire nehéz egyelőre válaszolni. Gondolatébresztőnek mindenesetre annyit megjegyeznék, hogy a szóban forgó lapot az Axel Springer adja ki, amelynek 2021 végéig a honlapján is elérhető volt egy „Alapvető értékek” nevű lista. Ezt a parancsolatot mindenkinek alá kellett írnia, aki a cégcsoportnál dolgozik. Tehát a Die Welt, a Bild és a Politico újságíróinak is.
Ebben többek között az állt: „Támogatjuk az Amerikai Egyesült Államok és Európa közötti transzatlanti szövetséget.” Meg egyébként az Egyesült Európát is…
Forrás: Bekezdések.hu
Follow @jobboldalihirek