Momentumos bukta: végül 144 szavazattal zúgtak ki a Fővárosi Közgyűlésből
A hivatalos eredmények szerint a Momentum Budapesten 39 471 érvényes szavazatot kapott a fővárosi listán, amivel 4,98 százalékos eredményt ért el. A párt így 144 szavazattal maradt le az 5 százalékos bejutási küszöbtől, és ezáltal egy képviselői hely megszerzésétől a Fővárosi Közgyűlésben. Pedig a választási éjszakán valójában 227-tel több, összesen 39 698 érvényesen kitöltött szavazatot számoltak meg a Momentumnak.
Így magyarázzák a liberálisok az esetet:
A különbség egy abszurd szabályból fakad, miszerint ha bármelyik szavazókörben több szavazólapot találnak egy urnában, mint ahányan aláírták a névjegyzéket, akkor minden párttól (pontosabban listától) érvénytelenné nyilvánítanak ennyi darab teljesen érvényesen kitöltött és leadott szavazatot. Például Budapest III. kerületének 081-es választókörében 737-en jelentek meg, de itt 7-tel több, 744 fővárosi közgyűlési szavazólapot találtak az urnában.
Honnan jöhetnek ezek a többlet szavazólapok? Általában valamilyen mulasztásból. Lehet, hogy valakinek véletlenül két szavazólapot adtak, például az EP-szavazólap helyett egy második fővárosi közgyűlési szavazólapot. Vagy csak nem íratták alá valakivel, hogy átvette a szavazólapokat. Sokféle emberi hiba történhet, és persze ott van a csalás lehetősége is. De akármi is történt, azzal, hogy minden párttól levonunk valahány szavazatot, csak egy új, szisztematikus torzítást rakunk a rendszerbe, és meghamisítjuk a szavazati arányokat.
Itt tehát 7-tel több szavazólap volt a kelleténél, és ilyen esetben a törvény szerint minden párttól érvénytelenné nyilvánítanak 7 darab érvényesen kitöltött szavazatot. Ezt a szabályt 1990 óta alkalmazzuk minden választáson és népszavazáson, a Telexen májusban megjelent abszurd választási szabályokról szóló listámnak ez volt az 1. helyezettje.
Habár minden párttól ugyanannyi szavazatot vonnak le, ez a kis pártoknak nagyobb arányú szavazatvesztést jelent. Egy absztrakt példaként ha a Nagy Párt 20, a Kis Párt 10 szavazatot kap, akkor a Nagy Pártnak kétszer annyi szavazata van. De ha mindenkitől levonunk 5-5 szavazatot, akkor a Nagy Pártnak 15, a Kis Pártnak 5 szavazata marad, ezáltal a Nagy Pártnak már háromszor annyi szavazata lesz. Ugyanígy csökkent a Momentum szavazataránya is a levonások révén 5,00 százalékról 4,98 százalékra.
Honnan tudjuk, hogy a pártok igazából több érvényes szavazatot kaptak, mint ami a hivatalos végeredmény? Az „érvényesen leadott” szavazatok számát a Nemzeti Választási Iroda nem összesítette, ezt nem találjuk meg a választási eredmények között, de a hivatalos adatokból ki lehet számolni. Az NVI honlapján közzétett adatokból kibányászhatjuk, hogy az 1354 budapesti választókör közül 131 választókörben volt a kelleténél több fővárosi közgyűlési szavazólap az urnában. A többletek összege 227, tehát ennyi szavazatot érvénytelenítettek minden párttól.
De ha ezeket a szavazatokat hozzáadjuk az eredményekhez, akkor nemcsak a Momentum, hanem a többi párt szavazatszáma is megnő, és az 5 százalékos küszöb is megemelkedik.
VH