Szevasztopol: egy férfi saját testével védte felesége életét az ukrán rakétatámadás alatt
Ne legyenek kétségeink: itt amerikai ATACMS rakétákkal, amerikai kezelőszemélyzettel, amerikai műholdakkal, amerikai Global Hawk felderítő drónnal (alább a képi bizonyíték) történt támadás Nikolajev mellől (Herszon nyugati fele), azon ukrán állam által megszállt területről, amely de facto amerikai gyarmat lett 2014 után.
A légvédelem erőteljes és pontos munkája mellett sajnos egy rakétát már csak a part menti sávban sikerült lelőni, amely a strandon tartózkodó tömegbe csapódott. Jelenlegi tudásunk szerint 5 halálos áldozat – három kisgyermek, ti rohadt állatok… – és két felnőtt van, valamint 124 sebesült kért eddig kórházi ellátást.
De miért is tudott ez megtörténni?
A szevasztopoli légvédelem elhárítási százaléka talán a legjobb az Orosz Föderáció területén és ezt most is bizonyították. Az, hogy mégis ilyen magas áldozati szám történt, leginkább két okra vezethető vissza:
1. A ballisztikus rakéták sajátossága, hogy nagyon nagy sebességgel tudnak közlekedni. Ebből az ATACMS méginkább kiemelkedő, mivel Mach 3, vagyis akár 3700 km/óra sebességgel (!) képes repülni, így a kilövéshez képest kevesebb, mint egy perc alatt éri el a Krímet Herszonból! Már önmagában is óriási bravúr, hogy ezeket a ballisztikus rakétákat az orosz légvédelem hatalmas százalékban lelövi – ez így történt most is, mind az öt rakétát lelőtték – azonban az egyik már túl közel volt a szevasztopoli partokhoz, így a rajtuk elhelyezett kazettás bombák civileket tudtak ölni.
2. A nagyon gyors repülési idő miatt a légvédelmi szirénák nem tudták időben figyelmeztetni az embereket, így a támadás meglepetés szerű a civil lakosság számára. Nincs idő bemenni egy házba, beülni egy kocsiba, óvóhelyre menni. Ilyen esetekben szinte mindig a rakéták lelövése utáni törmelékek okozhatnak sérüléseket, amelyek ellen még egy autó is tud részleges védelmet nyújtani, nem beszélve egy házról.
Egy történet a sok közül, amely bizonyítja, vannak még határozott és acélos jellemű férfiak a világban
„A rakéta lelövésének pillanatában Uchkuevka tengerpartján voltunk a családdal. Nem találok szavakat ennek a borzalomnak és rémálomnak a leírására. Minden pillanatok alatt történt. Nem volt időnk elmenekülni vagy elrejtőzni sehova. Csak feküdtünk arccal a homokban, és befogtuk a fülünket.
A férjem rám feküdt és védett a testével. Én sikoltoztam, és kértem Istent, hogy mentsen meg minket. Ezek a hangok és látottak mindig kísérteni fognak. Sok ember, köztük sok gyerek szenvedett! Hallottam és láttam ezeket a sikoltozó, vérrel borított gyerekeket. Az emberek segítették egymást. A buszsofőrök és az egyszerű lakosok autóikkal vitték el az embereket a tengerpartról.” (forrás: Sevastopol INFO)
