A Politico szerint már elkezdődött a harmadik világháború
Az orosz–ukrán konfliktus mára a második világháború óta a legnagyobb európai szárazföldi háborúvá nőtte ki magát, miközben a hidegháború óta nem látott mértékben vált globális jelentőségűvé. A háború nem csupán két ország ütközete: a frontokon ma már spanyol, nepáli, szerb, szomáliai és koreai nyelv is hallható, miközben Irán által gyártott Shahed drónok csapnak össze amerikai légvédelmi rendszerekkel, és német tüzérségi lövedékek hasítanak el észak-koreai gránátok mellett. A konfliktus egyértelműen nemzetközivé vált a Nyugat fegyverszállítmányai és hírszerzési támogatása révén – számolt be a Politico.
A háború több mint két éve, 2022 februárjában kezdődött, és azóta több tucat ország kapcsolódott be közvetve vagy közvetlenül, alakítva annak menetét és kimenetelét. Ukrajna hatalmas támogatást kapott a Nyugattól, míg Oroszország Irán, Észak-Korea és más szövetségesek segítségére támaszkodik. Mindkét fél külföldi harcosokat alkalmaz, gyakran szegényebb országokból toborozva őket. Oroszország például kubai, szír, líbiai és közép-afrikai harcosokat állított soraiba, míg Ukrajna külföldi önkénteseket hív, akik Zelenszkij elnök szerint „a történelem jó oldalán harcolnak.”
A háború kiterjedése és eszkalációja szorosan összefügg a Nyugat fegyverszállításaival. Az Egyesült Államok és az európai országok kezdetben taracklövedékeket és alapvető katonai felszerelést küldtek, de mára F–16-os vadászgépeket és ATACMS rakétarendszereket is biztosítanak Ukrajnának. Ez a támogatás több mint 220 milliárd dollárnyi anyagi segítséget jelentett, de egyben hozzájárult a konfliktus súlyosbodásához.
Eközben Moszkva a NATO terjeszkedésére válaszul indított „védelmi” hadműveletként mutatta be a háborút. Bár szakértők megosztottak abban, hogy Putyin valóban a teljes Nyugattal kívánt-e szembeszállni, egyetértés van abban, hogy Moszkva rövid háborúra számított. Az ukrán ellenállás azonban váratlanul erősnek bizonyult, így a Kremlnek Irán és Észak-Korea fegyverszállítmányaira, valamint a BRICS-országok egyre nyíltabb támogatására kellett támaszkodnia.
Az Egyesült Államokban Donald Trump elnökké választása reményt jelenthet a háború lezárására. Trump világossá tette, hogy gyorsan véget kíván vetni a konfliktusnak, és az amerikai szerepvállalást minimalizálni akarja. Ezzel szemben Európa és a NATO továbbra is az Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelését szorgalmazza, miközben Oroszország arra törekszik, hogy fenntartsa befolyását a térségben és minimalizálja a háború belföldi hatásait. A konfliktus azonban továbbra is távol áll a rendezéstől, miközben egyre nagyobb nemzetközi kockázatokat hordoz.
MNO nyomán