EU-csúcs: Ursula von der Leyen nem győzte Magyarországot dicsérni
„Nem üres ígéret volt, amit az elnökség elején tettünk: Tegyük Európát újra naggyá! Ez a versenyképesség és a túlélés záloga” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a 2024-es év utolsó EU-csúcstalálkozóját követően.
Az esemény különleges jelentőséggel bírt, hiszen az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt utoljára gyűltek össze Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők. Bár a soros elnökség formálisan nem játszik központi szerepet a csúcstalálkozók levezetésében, hiszen az Európai Tanácsnak állandó elnöke van António Costa személyében, az előkészítő munkában meghatározó feladatot vállal. A mostani találkozót Magyarország EU melletti állandó képviselője, Ódor Bálint nagykövet irányításával készítette elő az állandó képviselők bizottsága, a COREPER.
Az esemény külön érdekessége, hogy miközben a magyar elnökség búcsúzik, António Costa most debütált a Tanács új elnökeként. Ennek szellemében a csúcson felszolgált menü portugál ihletésű volt, ezzel is jelezve az elnökségváltást.
A csúcstalálkozót követő hagyományos sajtótájékoztatón António Costa az EU szolidaritását fejezte ki a katasztrófa sújtotta Mayotte lakóival, és az ukrajnai háború kapcsán az „igazságos és tartós béke” szükségességét hangsúlyozta. Kijelentette, hogy Ukrajna jövőjéről kizárólag az ukrán vezetés dönthet, és az EU-nak minden lehetséges forgatókönyv esetére meg kell erősítenie az országot. Costa továbbá pragmatikus együttműködést szorgalmazott az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal, valamint kiemelte a multipoláris világrendhez való alkalmazkodás szükségességét.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrán támogatás jelentőségéről beszélt, kiemelve, hogy a háború sújtotta energetikai infrastruktúra helyreállítása kulcsfontosságú. Azt is jelezte, hogy Ukrajna EU-csatlakozása terén jövőre újabb előrelépések várhatók. Szíriával kapcsolatban az új vezetés irányvonalának alakulását nevezte meghatározónak, míg az Egyesült Államokkal kapcsolatban a transzatlanti kapcsolatok fenntartását hangsúlyozta.
„Végül, de nem utolsósorban, Viktor, egy szót a magyar elnökségről” – tért rá a magyar elnökségre Von der Leyen, aki szerint „sok eredményt” mutatott fel hazánk, a Budapesti Nyilatkozat a versenyképesség kapcsán „ambiciózus”. „Munkájuk emellett történelmi döntést hozott Bulgária és Románia kapcsán”, megtörténik januártól a teljes integrációjuk a schengeni övezetbe – fogalmazott. Méltatta azt is, hogy „mérföldköveket” sikerült elérni Albánia, Montenegró és Szerbia csatlakozásában. Megköszönte Orbán Viktor és a magyar diplomáciai kar munkáját az elnökség során.
Orbán Viktor miniszterelnök a sajtótájékoztatón értékelte a magyar elnökség teljesítményét, kiemelve, hogy az elmúlt fél év során számos jelentős eredményt értek el. A Budapesti Nyilatkozatban lefektetett versenyképességi célkitűzéseket „egyszerűsítési forradalomnak” nevezte, amelyek a kis- és középvállalkozások támogatására összpontosítanak. A schengeni övezet bővítése Bulgária és Románia teljes integrációjával, valamint a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatában elért előrelépések szintén a magyar elnökség sikerei közé tartoznak.
A miniszterelnök szerint az EU sikerének feltétele, hogy merjen ambiciózus célokat kitűzni és következetesen végrehajtani. Az ukrajnai háború kapcsán kiemelte, hogy a magyar elnökség nem rendelkezett mozgástérrel a konszenzus hiánya miatt, de a kétoldalú diplomácia keretében igyekeztek előremozdítani a béke ügyét, például a karácsonyi tűzszüneti javaslat révén.
Orbán Viktor beszédét azzal zárta, hogy Európa nagyságának helyreállítása nemcsak álom, hanem az unió jövőjének záloga: „Tegyük Európát újra naggyá!” – fogalmazott.
Mandiner nyomán