Bild: az AfD kancellárjelöltje vezet a közvélemény-kutatások szerint
A jobboldali AfD (Alternatíva Németországért) párt társelnöke, Alice Weidel megelőzi riválisait a következő kancellárjelöltségért folytatott kampányban – derül ki az INSA közvélemény-kutató intézet által a Bild számára készített legfrissebb felmérésből.
🚨🇩🇪ALICE WEIDEL NOW LEADING CHANCELLOR CANDIDATE❗️
The new polls are from BEFORE Elon Musk endorsed the AfD and the Magdeburg attack!
Hirdetés Expect a HUGE INCREASE🔥
BUT the establishment has SWORN to BLOCK the AfD REGARDLESS of their popularity!
WILL TYRANNY OVERRULE DEMOCRACY? pic.twitter.com/F06c64s8xp
Hirdetés — Naomi Seibt (@SeibtNaomi) December 22, 2024
A bulvárlap által vasárnap közzétett felmérés eredménye szerint Weidel a megkérdezettek 24 százalékának támogatását élvezi, amivel megelőzi a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjét, Friedrich Merzt, aki 20 százalékot kapott.
Olaf Scholz német kancellárt, a Szociáldemokrata Párt (SPD) képviselőjét a válaszadók 15 százaléka támogatta. Koalíciós partnerét, a Zöldek vezetőjét, Robert Habecket 14% támogatta.
Az AfD december 7-én nevezte meg első kancellárjelöltjeként a 45 éves Weidelt, és ezzel a február 23-ra tervezett előrehozott választások előtt a hatalomért folytatott harcot. Weidel a jövő hónapban tartandó pártkonferencián várhatóan megerősítik az AfD jelöltjeként.
A Bloombergnek adott múlt heti interjújában Weidel azzal vádolta az EU-t, hogy tönkretette a német autóipart, az ország gazdasági pillérét, és javasolta az unió szabadkereskedelmi övezetté való visszafejlesztését.
A hónap elején az AfD a választási programtervezetében kijelentette, hogy Németországnak a Brexithez hasonló módon ki kellene lépnie az unióból és az euróból, és népszavazást sürgetett a kérdésről.
Az AfD tagsága az elmúlt egy év során 50 százalékkal, mintegy 50 600 főre duzzadt – mondta a párt szóvivője a hónap elején a Reutersnek. Ez a szám azonban csak a legnagyobb német pártok, a CDU/CSU konzervatív blokk és az SPD tagságának mintegy 14%-át jelenti.
Az elmúlt években a jobboldali, bevándorlásellenes pártok egyre nagyobb teret nyertek az EU-ban, hatalomra jutottak Horvátországban, Csehországban, Finnországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában és Szlovákiában.
VH
Follow @jobboldalihirek