Jobboldali Médiahírek

Hírexpress, hírblog – Hírek itthonról és a nagyvilágból Önnek!

HírekVilág

Zelenszkij: „Kár, hogy Ukrajnának nincs atomfegyvere”

Hirdetés

Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök a Lex Fridman amerikai podcasterrel folytatott háromórás beszélgetésében számos aktuális és történelmi kérdésről fejtette ki véleményét. Az interjú során szó esett a tűzszünet lehetőségéről, Ukrajna nukleáris fegyverekkel kapcsolatos múltjáról és a biztonsági garanciák szerepéről is.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy nyitott a tűzszünetről való tárgyalásokra, ugyanakkor az elképzelései eltérnek az Oroszország által megfogalmazott céloktól. „Ukrajnának voltak biztonsági garanciái, például a Budapesti Memorandum keretében. Az atomfegyverek pedig védelmi eszközök voltak, nem támadásra szánták őket. Az, hogy ma nem rendelkezünk velük, egyértelműen hátrányos helyzetet teremt számunkra” – mondta az ukrán elnök, utalva arra, hogy a Szovjetunió felbomlása után Ukrajna a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenálját örökölte, amelyről 1994-ben lemondott a memorandum értelmében.

Zelenszkij bírálta a nyugati országokat, különösen az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot, amiért szerinte nem tartották be az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákat. „Mindenki elfordult Ukrajnától, amikor szükség lett volna rájuk” – mondta.

Hirdetés

A beszélgetés során Lex Fridman megjegyezte, hogy álma szerint Zelenszkij, Vlagyimir Putyin és Donald Trump egy szobában ülve békét köthetne. Erre Zelenszkij hosszan kifejtette, hogy Ukrajna „árulásként” élte meg a nyugati országok támogatásának hiányát, miközben Oroszország szerinte következetesen megsértette a Budapesti Memorandumot.

Az interjúban Zelenszkij a nyelvpolitikai kérdésekre is kitért. Bár az ukrán elnök elismerte, hogy „tökéletesen” beszél oroszul, kijelentette, hogy nem hajlandó ezen a nyelven megszólalni. „Azok az emberek, akik támadnak minket, oroszul beszélnek. Ezért nem tisztelem sem a mai Oroszország vezetőjét, sem annak rendszerét” – mondta.

Az ukrán nyelvpolitika kapcsán megjegyezte, hogy az orosz nyelv használatának visszaszorítása a 2014-es események után vált szükségessé. Az ukrán parlament azóta számos törvényt fogadott el, amelyek az orosz nyelvű oktatást, művészeti alkotásokat és közéleti megjelenéseket korlátozzák.

Hirdetés

Az interjúban Fridman arra is rávilágított, hogy a beszélgetés több nyelven – ukránul, angolul és oroszul – zajlott, és a hallgatók különböző hangsávok közül választhatnak. Bár Zelenszkij alapvetően kerülte az orosz nyelv használatát, a dinamikusabb és érzelmesebb részekben többször áttért rá.

Zelenszkij zárásként hangsúlyozta, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezett a béke és a nemzeti integritás mellett, de ennek eléréséhez erős nemzetközi támogatásra van szüksége.

NIF nyomán

Hirdetés
Hirdetés