Ezt gondolják a tiszások Magyar Péter nőügyeiről
A Tisza Párt esetében már megszokhattuk, hogy nagy hangon hirdetnek elveket és morális útmutatásokat olyan ügyekben is, amelyekben saját tagjaik és képviselőik éppen az ellenkezőjét gyakorolják. Ennek ellenére még mindig képesek a képmutatás új szintjeire lépni.
Legutóbb Porcher Áron, a Fővárosi Közgyűlés Tisza-párti képviselője „Szakpolitikai Szerda” címmel osztott meg egy bejegyzést arról, hogyan lehetne szélesebb körben érvényesíteni a nők jogait, biztosítani számukra a biztonságos életfeltételeket. A párt álláspontja szerint „egyetlen nőnek sem szabadna félelemben élnie a saját otthonában”. Ezzel természetesen minden jóérzésű ember egyetért. A probléma ott kezdődik, hogy ezt éppen egy olyan párt hirdeti, amelynek elnöke éveken át hatalmi pozíciójával visszaélve terrorizálta a feleségét.
Nem célunk pontról pontra feleleveníteni, hogy Magyar Péter volt feleségének, Varga Judit egykori igazságügyi miniszternek mit kellett átélnie a férje mellett – ezt maga az érintett már elmondta: ordítozás, fenyegetés, lelki terror. Amit hallottunk és láttunk, egyértelmű: Magyar Péter rengeteg szenvedést okozott annak a nőnek, akit állítása szerint szeretett, és akivel közös gyermekeik vannak.
Most pedig ugyanennek az embernek a pártja áll ki teljes mellszélességgel a nők jogai mellett, azt hirdetve, hogy:
„A nők jogai nem másodlagosak, nem ‘nőügyek’ – az egész társadalom ügye!”
Emellett egy olyan országot akarnak, ahol a nők biztonságban élhetnek, ahol „igazságos társadalom” épül. Ha valóban komolyan gondolnák, nem kellene messzire menniük – elég lenne bekopogtatni saját pártelnökük ajtaján. Magyar Péter talán saját példáján keresztül tudná megválaszolni, hogy „miért maradnak magukra az áldozatok?”. De ahogy azt már megszokhattuk, a Tisza és az elvek sosem járnak kéz a kézben: egyik mindig kizárja a másikat.
Magyar Péter múltját az „igazságos Magyarország” jelszava mögé rejtik, elásva azokat a történeteket, amelyek árnyékot vetnének a pártvezér tisztaságára. Mert amikor róla van szó, akkor hirtelen a társadalom igazságérzete már nem mérvadó, a magánélete pedig szent és sérthetetlen.
A kérdés azonban továbbra is fennáll: hogyan lehet hinni egy olyan pártnak a nők jogai kapcsán, amelynek vezetője mellett a felesége nem érezhette magát biztonságban? És még inkább: a Tisza női képviselői vajon milyen lelki nyugalommal sorakoznak fel egy olyan ember mögé, aki éppen azokat az elveket tiporta sárba, amelyeket most ők zászlóra tűztek?
Végső soron ismét ugyanarra a következtetésre jutunk: a Tisza és az elvek olyanok, mint a tűz és a víz – kizárják egymást.
Pesti Srácok nyomán
Follow @jobboldalihirek