Jobboldali Médiahírek

Hírexpress, hírblog – Hírek itthonról és a nagyvilágból Önnek!

HírekVilág

„A kormány meghamisította az adatokat” – egy újabb polgárháborút sem zárnak ki sokan Belgrádban

Hirdetés

Névtelenséget kérő szerbiai források elégedetlenkedő diákokról, adatokat hamisító kormányról és nagy társadalmi szakadékokról beszélnek. Egyre többek szerint hasonló az ország helyzete, mint a miloševići időkben.

Alább a SzeretlekMagyarorszáh.hu interjúját olvashatják:

„Interjúalanyom a munkája jellege miatt szeretné megőrizni névtelenségét. Ötödik éve dolgozik Belgrádban, jó rálátása van az ottani eseményekre, ezért megkértem, adjon rövid helyzetjelentést. Fotókat is kaptunk tőle a vírushelyzet miatt amúgy üres utcákról.

Hirdetés

– Indítsunk távolabbról. Hogy kezdődött Szerbiában a járványhelyzet?

– Minket, külföldieket, már március 13-án haza küldött a munkahelyem, az országot lezárták, korlátozásokat vezettek be, és átálltak digitális oktatásra.

– A digitális oktatás ott valamivel profibban zajlott, mint nálunk, vagy ott is azt mondták a tanároknak, hogy oldják meg, ahogy tudják?

Hirdetés

– Amennyire tudom, utóbbi. Főleg a felsőoktatásban vannak ismerőseim. Szerencsére meg tudták beszélni a diákokkal, hogy milyen platformot használjanak, ha kellett, készítettek videókat is.

– Hogyan kezelték a szerb hatóságok a válságot?

– Meglepően jól. Gyorsan reagáltak, meghozták a szükséges szigorításokat, és a számok is megfelelően alakultak. Például volt egy időszak, amikor csak negatív PCR teszttel engedtek be bárkit az országba, annak hiányában 28, később 14 nap karantént írtak elő.

Hirdetés

Én itthonról követtem az eseményeket, vártam, hogy vissza lehessen jönni. Először a határ 30 km-es körzetében élő ingázóknak engedték az utazást – gondolom, a vírus nyilván tudja, hol van 30 km a határtól, és oda nem megy. Aztán május 25-én bejelentette Szijjártó Péter, hogy mindkét irányban újranyitották a szerb–magyar határt a két ország állampolgárai számára.

A szerbek eleinte nagyon fegyelmezetten betartották az előírásokat, ott is elkülönítették az időseket például, kötelező volt a maszk használata. Júniusra ez teljesen eltűnt, talán mert a hatóságok közölték, hogy a vírusnak vége. Sajnos a legtöbben maszk nélkül mentek a boltba is, sőt.

Az üzletek előtt ki vannak téve fertőtlenítő lábtörlők, de van, aki direkt széles terpeszben megy át, hogy még véletlenül se lépjen rá.

Hirdetés

– A tüntetések sem tesznek éppen jót a második hullám megakadályozásának.

– A hírekkel ellentétben a tüntetések nem amiatt indultak, mert megint szigorítottak a vírussal kapcsolatos rendelkezéseken. Hanem a kormány intézkedései ellen tüntettek. Azt tudni kell, hogy Szerbiában óriási anyagi különbségek vannak. Az egyetemi oktatók például valamivel jobban keresnek, mint nálunk, egy adjunktus fizetése 80 ezer dinár, amit körülbelül hárommal kell szorozni. Egy bolti eladó fizetése viszont már csak 20–25 ezer dinár, amiből nem lehet megélni. Az árak körülbelül hasonlóak, mint nálunk.

Ráadásul rendszerszintű a korrupció.

Hirdetés

– De azért valami köze csak van a járványhoz is, hisz a szerb kormány a nyomás hatására vissza is vonta a szigorításokat.

– Ismét be akarták vezetni a hétvégi és éjszakai kijárási tilalmat, ezt vonták vissza. De azért a többi korlátozó intézkedés, a maszkviselet, a távolságtartás, az érvényben van, és nem is tiltakozik senki ellene.

Sőt, a fő probléma az, hogy nagyon úgy néz ki, a Vučić-kormány tavasszal meghamisította a számokat, hogy jobbnak tűnjön a helyzet, és meg lehessen tartani június végén a választásokat.

– Most kiújult a vírus. Gócokról beszélhetünk, vagy ez már a második hullám?

– Egyelőre úgy néz ki, több nagy gócpont van. Az egyik Belgrád, ami érthető, hiszen ide jött vissza a legtöbb ember külföldről, ráadásul hatalmas bulikat szerveztek. Elég megnézni, micsoda ünnepléseket rendezett Vučićék pártja. Az ellenzék bojkottálta a választásokat, nem indultak el, és nagyon sok ellenzéki szavazó nem szavazott, így a kormánypárt túlnyerte magát. A választásokon sem volt kötelező a maszkviselet, nem csoda, hogy mindenki összefertőzött mindenkit.

A másik góc Dél-Szerbiában van, ahol finoman szólva sokkal rosszabbak a higiéniai és egészségügyi körülmények.

Beszédes, hogy a kragujevaci kórházigazgatót, aki elkapta a Covidet, fel kellett hozni Belgrádba, mert ott nem tudták ellátni.

Illetve gócpont még Novi Pazar, és a teljes Szandzsákban nagy a baj.

– Milyen most a hangulat?

– Sokan azt mondják, hasonló az ország helyzete, mint a miloševići időkben. Sajnos a tüntetéseken megjelentek a szélsőségek, bal- és jobboldalon egyaránt, és mint tudjuk, mindig ők a leghangosabbak. Megint felerősödtek a Koszovót visszakövetelő hangok. A belgrádi ismerőseim többsége a kultúra és az oktatás területén dolgozik, és meglehetősen aggódnak, mi lesz.

Egyesek egyáltalán nem tartják kizártnak azt sem, hogy újabb polgárháború törjön ki.

Azt is lehetett hallani, hogy míg Belgrádban lovas rendőröket küldtek a tüntetőkre, vidéken a katonaság nem volt hajlandó fellépni a tömeggel szemben, és a rendőrség is, bár sorfalat állt, de nem oszlatta szét az embereket. Most már Belgrádban is úgy tűnik, változik a rendőrség hozzáállása.

Ráadásul az egyetemisták is forronganak. Ugyanis, amíg az oktatás folyhatott digitálisan, valamiért a vizsgázást csak személyesen engedélyezik. Ami azért is furcsa, mert a kollégiumokat bezárták, tehát a vidéki diákoknak esélye sincs megjelenni a vizsgán. A diákok petíciókat írtak, kérték, hogy halasszák későbbre a vizsgaidőszakot, de az egyetem vezetése valamiért hajthatatlan.

Márpedig a történelem során nagyon sok változás az elégedetlenkedő egyetemistáktól indult.”

Címlapfotó: Wikimedia Commons,

Forrás: szmo.hu

Hirdetés