Politico: Lengyelország háborúra készül

Lengyelország háborúra készül: Varsó már régóta nagy összegeket költ a védelemre, most azonban a hadsereg létszámának növelésére van szüksége – írja csütörtöki cikkében a Politico, melyet az Index szemlézett.

Fotó: Dominika Zarzycka/Zuma/picture alliance

A lap megjegyzi, hogy az ország GDP-jének 4,7 százalékát költi védelmi kiadásokra, az Európai Unió legnagyobb hadseregével rendelkezik, és milliárdokat költ repülőgépekre, rakétákra, tankokra és tüzérségre.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök március elején elárulta, Lengyelország azt tervezi, hogy több mint kétszeresére, félmillió katonára növeli a hadsereg létszámát, és több millió tartalékost képez ki. „Az év végére szeretnénk egy olyan modellt kialakítani, hogy Lengyelországban minden felnőtt férfi hadra foghatóan képzett legyen, és ez a tartalék megfelelő legyen az esetleges fenyegetésekkel szemben” – mondta a kormányfő.

Donald Tusk közölte, hogy a kiképzés önkéntes lesz, ellensúlyozva a 2008-ban megszűnt sorkatonai szolgálattal kapcsolatos aggodalmakat. Hozzátette, hogy a nők jelentkezését is várják.

Egy felmérés szerint a lengyelek több mint fele támogatja a kezdeményezést, 39 százalékuk hajlandó lenne részt venni benne. Más adatok szerint a lengyelek kétharmada maradna, ha kitörne a háború, míg egyharmaduk inkább elmenekülne. Információk szerint a felnőttek katonai kiképzése csak egy nagyobb rendszer része, amelyet a Tusk-kormány próbál kialakítani a legrosszabbtól tartva Oroszország részéről: a „Nevelés a hadsereggel” elnevezésű iskolai programot kibővítik, és a tornaórákon is lesz polgári védelmi komponens, valószínűleg már idén szeptembertől.

Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők főparancsnoka felhívta a figyelmet, hogy ha kitörne egy teljes körű konfliktus, Lengyelország nem rendelkezne olyan stratégiai távolsággal Oroszországtól, mint néhány más európai ország. A főparancsnok elmondta, hogy a képzési program elsődleges célja a tartalékosok „elérhetőségének és minőségének” javítása. „Jelenleg a hadseregnek nagyszámú tartalékos áll rendelkezésére, de az átlagéletkoruk már 45 év körül van” – mondta Wieslaw Kukula.

A lengyel fegyveres erők főparancsnoka elárulta, hogy az eredeti terv szerint 2026 végéig 100 ezer embert képeznének ki.

„A második cél még fontosabb, fel kell készíteni a társadalmat a válság hatásaira, még akkor is, ha nem mindenki vesz részt katonai kiképzésen” – tette hozzá a parancsnok. Leon Komornicki tábornok, a lengyel fegyveres erők korábbi vezérkari főnökének helyettese azonban úgy látja, hogy az idő nem biztos, hogy Lengyelország oldalán áll. „Az oroszok egy hatalmas hadsereget építenek a háttérben. Ha nem jön létre béke, és a NATO-n belüli megosztottság folytatódik, Oroszország megtámadja a balti államokat” – fogalmazott, megjegyezve, hogy „ez az év végén vagy a jövő év elején történhet meg, az invázió része a tervüknek”.

A részleteken a hadsereg még mindig dolgozik, várhatóan március végére tehetnek javaslatot a konkrét cselekvési tervre, majd a jogalkotói munka várhatóan nem sokkal később el is kezdődik. A hatóságok rövid távú katonai kiképzési programokat terveznek bevezetni olyan civilek számára, akik nem rendelkeznek előzetes tapasztalattal.

Információk szerint ezek a mindössze néhány napos gyorstalpaló tanfolyamok a polgári védelem, az elsősegélynyújtás és egyes katonai ismeretek alapjaival ismertetik majd meg a résztvevőket.

A korábbi katonai képzettséggel rendelkezők számára a kormány célzott „felfrissítő” tanfolyamokat kínál, amelyek célja a speciális készségek, a lőfegyverhasználati ismeretek, a harcászati orvoslás és a szárazföldi navigáció elmélyítése. Az átfogóbb felkészülést igénylő civilek beiratkozhatnak egy egy hónapos képzési programra, amely személyes és online formában is elérhető.