Magyar Péter módszeresen próbálta elrejteni a tőzsdei részvényeit
Magyar Péter mindent megtesz annak érdekében, hogy a – Vogel Evelin szerint bennfentes kereskedéssel szerzett – részvényeit elrejtse. A képviselői vagyonnyilatkozatának és az ahhoz kapcsolódó, a vagyonelemeit felsoroló posztjának közös eleme ugyanis, hogy mindkettőben mélyen hallgat a tőzsdei papírjairól.
Az elrejtés lehetősége azonban bezárulni látszik: a parlament előtt lévő törvényjavaslat ugyanis Magyart szigorúbb vagyonnyilatkozatra kötelezné.
Hosszú idő után Gulyás Márton hozta vissza a közbeszédbe Vogel Evelinnek azt az állítását, hogy Magyar Péter bennfentes kereskedéssel tehetett szert részvényekre. A Partizán stúdiójában erről zajló párbeszéd – mint azt a következő leirat is mutatja – meglehetősen kellemetlenül érintette a Tisza elnökét.
Gulyás Márton: Ugye az EP-s vagyonnyilatkozatodban nem szerepelnek ezek a tételek, de egyébként ott nem is feltétlenül kell ezt feltüntetni…
Magyar Péter: …Akkor légy szíves ne mondd azt, Marci, hogyha valamit nem kell feltüntetni, akkor…
Gulyás: De ezt akarom kérdezni… hadd… nem tettem még fel a kérdést.
Magyar: …Akkor ne tegyél hozzá egy olyan kitételt, hogy…
Gulyás: Rendelkezel-e ilyen vagyonnal, amire Vogel Evelin utalt, vagy sem?
Magyar: Mennyi az idő, Marci? Szeretném tudni.
Magyar Péter vagyonnyilatkozata azonban nem ekkor került először fókuszba. A 24.hu ugyanis már nem sokkal a politikai színre lépését követően, 2024 áprilisában érdeklődött az anyagi helyzete iránt.
Magyar a lapnak azt állította, hogy az európai parlamenti választások hivatalos kampányának kezdetéig nyilvánosságra hozza majd a vagyonnyilatkozatát.
Ennek a vállalásának Magyar nem tett eleget, ugyanakkor – a Tisza Párt többi EP-képviselőjével egyetemben – 2024. július 29-én feltöltötte a vagyonnyilatkozatát. Csakhogy ebben – ahogy arra Gulyás Márton is utalt – nem kellett feltüntetnie Magyarnak, hogy rendelkezik-e részvényportfólióval, és ha igen, akkor milyen tételekből áll össze. Miközben párttársa, Dávid Dóra a kötelező érvényű előírás nélkül is beleírta, hogy parlamenti mandátumának felvétele előtt eladta az összes Meta-részvényét.
A közzétett vagyonnyilatkozat aztán akkora port kavart – vagy ahogyan Magyar fogalmazott: „az egész sajtó ezen csámcsog” –, hogy a Tisza elnökének másnap egy magyarázkodó posztot is ki kellett tennie. Ebben pedig az EP-s vagyonnyilatkozatához képest már részletesebben kibontotta a pontos anyagi helyzetét:
Húsz éve dolgozom, van egy nagyobb és egy kisebb budai lakásom, egy üres telkem a Káli-medencében és egy hatéves Volvóm, valamint ugyanannyi megtakarításom, amennyi jelzáloghitelem az ingatlanokon.
Magyar tehát kitett egy bővített kiadású, részletező bevallást is, amiben feltüntette az ingatlanjait, az autóját, valamint homályosan utalt az anyagi helyzetére is (ugyanannyi megtakarítása van, mint jelzáloghitele).
Ámde a birtokában lévő részvénycsomagot ebből a felsorolásból is kihagyta.
A részvények be nem vallására persze egyfajta magyarázat lehetne, hogy Magyar nem hazudott a tőzsdei portfóliójáról, csak – egy klasszikust idézve – nem bontotta ki az igazság minden részletét. Azaz a közösségi médiás felsorolásában a megtakarításaiba beleérthette a részvényeit is. Csakhogy ezt az érvelést éppen Magyar semmisítette meg, amikor a Partizánban a korábbi vagyonnyilatkozatait felemlegetve a következő állítást fogalmazta meg: És mindegyikben szerepel, hogy nekem mennyi megtakarításom volt, mennyi hitelem volt és mennyi részvényem volt.
Ezzel a felsorolással a Tisza Párt elnöke egyértelművé tette, hogy a részvényeit és megtakarításait egyfelől fogalmilag élesen elhatárolja egymástól. Másfelől pedig a tőzsdei papírjait még véletlenül sem számolja a megtakarításai közé.
2025. március 21-én Hidvéghi Balázs (Fidesz) és Juhász Hajnalka (KDNP) a vagyonnyilatkozati kötelezettség szigorításáról szóló törvényjavaslatot terjesztett be, amely a hazai EP-képviselőkre is kiterjesztené a brüsszelinél jóval szigorúbb, magyar vagyonnyilatkozati rendszert. Az indoklás szerint erre az utóbbi idők, Brüsszelt is megrengető, korrupciós botrányai miatt volna szükség.
Magyar Péter azonban a javaslatot azonnal önmagára vette, és újabb ellene irányuló támadásként értelmezte azt.
Ezért a szigorítás hírének másnapján, március 22-én kitett egy újabb posztot közösségi oldalára. A szövegben – csakúgy, mint egy évvel korábban, 2024 tavaszán, a 24.hu megkeresésekor – ígéretet tett arra, hogy a vagyonnyilatkozatát nyilvánossá teszi.
Majd pedig a 2024. július 30-i bejegyzéséhez hasonlóan ismét elkezdte tételesen felsorolni a vagyonelemeit: Van egy kisebb és egy nagyobb lakásom, egy balatonhenyei üres telkem, kb. 90 millió forint lakáshitelem és ennél egy kicsivel több megtakarításom (forintban, euróban és részvényben). És egy minimális hasznot nyújtó Zrt. boldog tulajdonosa is vagyok. Képzeld, van egy pianínóm és 5 darab festményem is (de abból kettőt ismerős festett). Ja és egy 7 éves Volvóm.
A korábbi – nem hivatalos, közösségi médiás – bevallásához képest több érdekesség is megfigyelhető. Magyar korábban ugyanis még úgy fogalmazott, hogy ugyanannyi megtakarítása van, mint amennyi jelzáloghitele. Az új posztjában azonban nemcsak számszerűsíti ennek mértékét („kb. 90 millió forint”), hanem némileg módosítja is a megtakarítás-hitel viszonyát. És most már azt állítja, hogy „kicsivel több” megtakarítása van, mint lakáshitele.
Ámde az igazi érdekességet talán nem is a hirtelen a hitel mértéke fölé növő megtakarításban beálló változás jelenti. Sokkal inkább az, hogy Magyar vagyonelemei között egyszer csak megjelennek azok a részvények, melyek nyomait korábban még gondosan igyekezett eltüntetni.
Magyar Péter eljárásának, amellyel igyekezett újra és újra eltakarni a részvényeit, ráadásul különös fénytörést ad, hogy az európai parlamenti vagyonnyilatkozatát éppen a transzparencia – azaz átlátszóság – fülbe töltötte fel a Tisza Párt honlapján. A menüponthoz tartozó magyarázó szöveg pedig kihangsúlyozza, hogy Magyarék „sajátja” az átlátható és kikezdhetetlen működés, így hát az első pillanatoktól „nyílt lapokkal” játszanak.
Az átláthatóság és tisztaság érzetét Magyar pedig csak tovább próbálta fokozni, amikor 2025. február 1-án a közösségi médiában megüzente: A TISZA-kormánynak csak olyanok lehetnek tagjai, akik 20 évre visszamenőleg el tudnak számolni a vagyonosodásukkal.
Aztán néhány nappal később jött a már említett partizános szereplés, amely ismét csak a bennfentes kereskedésre irányította a figyelmet. Magyar pedig a gyakorlatban is megmutathatta volna, hogy komolyan gondolja az anyagi helyzetre vonatkozó átláthatóságot, kikezdhetetlenséget és elszámoltathatóságot – 20 évre visszamenőlegesen. Ehelyett amikor a köztelevízió riportere arról próbált érdeklődni, mikor vásárolt-e Opus-részvényeket, a „nyílt lapokkal” játszó Magyar válaszadás helyett inkább ideges vagdalkozásba kezdett.
Semmi köze a magyar embereknek, hogy én magánemberként 10 éve mit csináltam, vagy 5 éve – vetette oda a riporteri kérdésre a Tisza elnöke.
Hiába ígért tehát Magyar a vagyonosodásában teljes átláthatóságot, amikor a tőzsdei papírjai kerülnének fókuszba, rendre megpróbálja homályba burkolni azokat.
VH
Follow @jobboldalihirek