Hornék jól felmérték ezt is: „A magyarok szűk többsége támogatja az Ukrajna EU-s csatlakozását”
A volt SZDSZ-es körökhöz köthető Republikon Intézet legújabb közvélemény-kutatása szerint a magyar társadalom szinte teljesen megosztott Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésében: a teljes népesség 47 százaléka támogatja, míg 46 százaléka ellenzi az ukránok integrációját. A fennmaradó 7 százalék bizonytalan. Ha ezeket nem számítjuk, akkor a támogatók hajszálnyi többségbe kerülnek, 51–49 arányban – áll a 24.hu-nak küldött elemzésben.
A Republikon – amely régóta ismert liberális és globalista kötődéseiről – ezt az eredményt “figyelemre méltónak” nevezi, különösen a szerintük “egyre erősebb” kormányzati kommunikáció fényében. Valójában azonban ez inkább azt mutatja, hogy a magyar társadalom jelentős része továbbra is ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, még a háborús propagandával átszőtt nyugati nyomás ellenére is.
Az intézet szerint a csatlakozást támogatók közül a legtöbben csak hosszabb távon, 7–10 év alatt, a többi országra is vonatkozó szigorú feltételek mellett látnák lehetségesnek Ukrajna felvételét (ez a teljes minta 32 százaléka). Ugyanakkor az agresszióra való hivatkozással 15 százalék még gyorsított eljárással is befogadná az országot – ez jól mutatja, kik azok, akik kritikátlanul visszhangozzák a brüsszeli elvárásokat.
A kutatásban megállapítják, hogy a kormányzati kommunikáció leginkább a Fidesz szavazói körében érezteti hatását: 82 százalékuk elutasítja Ukrajna csatlakozását, és csak 17 százalék támogatja azt. A Mi Hazánk szimpatizánsai körében 73 százalék az elutasítók aránya, míg 27 százalék támogatná az integrációt.
A Republikon szerint a leginkább ukránbarát tábor a Tisza Párt támogatói közül kerül ki, ahol 79 százalék támogatja Ukrajna csatlakozását, és mindössze 21 százalék ellenzi azt. A többi ellenzéki párt szavazói körében 71–29 százalék az arány a támogatók javára. A bizonytalan választók körében viszont enyhe többség (55 százalék) inkább elutasítja Ukrajna uniós tagságát.
Összességében a Republikon közvélemény-kutatása inkább tűnik politikai üzenetnek, mintsem objektív mérésnek, különös tekintettel arra, hogy a kutatást végző intézet és annak vezetői korábban is nyíltan az euroatlanti integrációs eszmék elkötelezettjeiként léptek fel, és évtizedek óta elutasítanak minden olyan irányvonalat, amely a nemzeti szuverenitást és a geopolitikai realizmust helyezi előtérbe.