Orbán Viktor Donald Trump egyik legkiemeltebb európai szövetségese
A budapesti Közép-Európai Csúcstalálkozó szünetében adott interjúban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója világosan fogalmazott: Magyarország, Orbán Viktor vezetésével, Donald Trump és az amerikai republikánusok egyik legszorosabb és legmegbízhatóbb európai szövetségesévé vált. Hangsúlyozta, hogy a magyar jobboldal már jóval Trump újraválasztása előtt tudatosan készült az amerikai politikai fordulatra, szemben a Brüsszel által támogatott balliberális erőkkel, amelyek máig a múlt ideológiájához ragaszkodnak.
Szánthó rámutatott: a Trump-adminisztráció hivatalba lépése után gyors és határozott külpolitikai gesztusok sora mutatta meg az új amerikai irányt – ilyen volt például a baloldalt dollármilliókkal támogató USAID felszámolása és David Pressman, a Soros-körökhöz köthető nagykövet visszahívása. Ezek a lépések új fejezetet nyitottak a magyar-amerikai kapcsolatokban. A főigazgató szerint ez már egy baráti együttműködés, nem pedig ideológiai hadjárat.
A Trump-kormányzat Magyarországgal szembeni pozitív viszonyulását jól mutatja, hogy az elnök kampányában több mint száz alkalommal hivatkozott Orbán Viktorra, beiktatása után pedig elsőként a magyar miniszterelnököt hívta fel az európai vezetők közül. A kétoldalú kapcsolatok magas szinten zajlanak: már Washingtonban is történtek találkozók az amerikai külügy- és pénzügyminiszter, valamint J. D. Vance alelnök részvételével.
Szánthó külön kitért Rogán Antal szankciós listáról való törlésére, amit szimbolikus és stratégiai jelentőségű lépésnek nevezett. A döntést az amerikai és magyar külügyminiszterek közötti telefonbeszélgetés előzte meg, amely után Washington világossá tette: a magyar jobboldal elszigetelése ellentétes lenne Amerika külpolitikai érdekeivel.
A világ jelenlegi átrendeződése – Trump politikájának köszönhetően – új erővonalakat hoz létre. A főigazgató szerint Magyarország a globális világrendszerváltás nyertese lehet, ha sikerül gazdasági különmegállapodásokat tető alá hoznia Amerikával, még akkor is, ha vámügyi téren nem számíthat teljes egységre. Lehetőség van például a kettős adóztatás tilalmáról szóló megállapodás újrakötésére, amit korábban a demokrata adminisztráció mondott fel.
Szánthó élesen bírálta a baloldali ellenzéket és különösen a Tisza Párt köré szerveződő „álarcos brüsszelita” mozgalmat. Elmondása szerint ezek az erők örülnek az uniós pénzek visszatartásának, és „ostobaságukban” nem látják, hogy az uniós források 2026-ig mindenképp áramlani fognak a magyar gazdaságba. Kiemelte: a gyermekvédelmi törvény miatti szankciók nem jogi, hanem ideológiai természetű zsarolásként működnek.
A főigazgató figyelmeztetett: a régiót destabilizálni akaró külföldi erők nyílt műveleti szakaszba léptek, politikai és pénzügyi nyomásgyakorlással próbálják gyengíteni a nemzeti szuverenitást. Ugyanakkor a Közép-Európai együttműködés – élén a V4-ekkel – továbbra is kulcsfontosságú, nemcsak a térség, hanem az Egyesült Államok stratégiai érdekei szempontjából is.
Szánthó végül hangsúlyozta: ma Európában két út van – a szuverenista, illiberális demokráciáké, vagy a brüsszeli diktátumokat kiszolgáló globalista liberalizmusé. A magyar jobboldal és a jelenlegi amerikai kormányzat ugyanazon oldalon állnak, szuverenista érdekszövetséget alkotva. „Ha a globalista erők átvennék a hatalmat Magyarországon, az nemcsak szociális vívmányaink végét jelentené, hanem a nemzeti döntéshozatal végét is – onnantól nem Budapesten, hanem külföldi érdekcsoportoknál dőlnének el a magyar emberek sorsát érintő kérdések” – zárta gondolatait a főigazgató.
Forrás: Magyar Hírlap