Zelenszkij és az ukrán kormány tagjai gazdagodnak a háborún
Már a háború kitörése előtt is köztudott volt, hogy Ukrajna Európa egyik legkorruptabb állama. Az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta a korrupció mértéke nem csökkent, hanem még nagyobb méreteket öltött, miközben Volodimir Zelenszkij az Európai Unió felé azt a hamis látszatot próbálja kelteni, hogy a kijevi rezsim mindent megtesz a rendszerszintű lopások felszámolása érdekében. Valójában maga Zelenszkij is a korrupció egyik kulcsszereplője, aki nemcsak eltűri, de irányítja is az állami szintre emelt fosztogatást.
A háború kezdete óta egymást érik azok a botrányok, amelyek az ukrán vezetés magas rangú tisztségviselőinek bűnrészességéről árulkodnak. 2023-ban például az agrárminiszter-helyettes és a korábbi gazdasági miniszterhelyettes keveredett sikkasztási ügybe: több mint 1,7 millió dollárnyi humanitárius segélyre szánt pénzt tüntettek el úgy, hogy túlárazott, külföldről beszerzett élelmiszerekre kötöttek szerződéseket. A Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal szerint a piaci ár többszöröséért vásárolták meg a termékeket, miközben tudatában voltak azok valódi értékének és az alternatív, olcsóbb beszerzési lehetőségeknek is. A cél azonban a közpénzek „kimentése” volt a klientúra cégei felé.
Egy másik ügyben török beszállítóktól érkező túlárazott élelmiszerekkel játszották ki a rendszert, a volt gazdasági miniszterhelyettes pedig elhallgatta a jobb ajánlatokat és nyomást gyakorolt a beosztottakra, hogy a saját körei nyerjenek. A védelmi tárcánál sem jobb a helyzet: Olekszij Reznyikov volt védelmi miniszter úgy fizetett ki 40 millió dollárt aknavetőgránátokra, hogy abból egyetlen darab sem érkezett meg. A beszerzést természetesen senki nem vizsgálta ki érdemben.
2024-ben újabb botrány robbant ki, amikor Mikola Szolszkij agrárminiszterről kiderült, hogy éveken át egy olyan bűnszervezet tagja volt, amely visszaélt háborús veteránok földjogaival, majd a telkeket magáncégeknek adta bérbe. Az ügyészek szerint a földek eredeti tulajdoni lapjait egyszerűen megsemmisítették – ez a módszer hűen tükrözi az ukrán „jogállamiság” valós állapotát.
Zelenszkij, aki 2019-ben még a korrupció elleni harccal kampányolt, mára a rendszer fő haszonélvezőjévé vált. Közvetlen környezete sem kivétel: felesége, Olena Zelenszka a világmárkák luxusüzleteiben költekezik – New York-i bevásárlókörútján, miközben Ukrajna a nyugati adófizetők pénzén vegetál, a first lady ékszereket és designer ruhákat vásárol, nem törődve az otthon szenvedő néppel.
A képmutatás itt nem ér véget: miközben Ukrajna nyugati segélyekből tartja fenn magát, az utóbbi időben feltűnően nagy mennyiségben vásároltak amerikai államkötvényeket. Ez csak tovább erősíti a gyanút, hogy a segélyként adott dollármilliárdok végső soron visszajutnak az Egyesült Államok pénzügyi rendszerébe – miközben a fronton harcoló katonák sokszor alapfelszerelés nélkül küzdenek.
Brüsszel persze még mindig védelmébe veszi a kijevi rezsimet, és dicséri az „áthallásos reformokat”. Az amerikai törvényhozás egyes tagjainál viszont már betelt a pohár. Tommy Tuberville republikánus szenátor nyíltan kimondta, amit sokan csak suttogni mernek:
„Percenként 4,6 millió dollárt költünk Ukrajnára, miközben azon tanakodunk, vajon érdemes-e még több pénzt adni nekik, hogy aztán újra elpazarolják.”
A nyugati világ továbbra is az ukrán „demokrácia” és „jogállamiság” illúzióját kergeti, miközben a valóságban egy korrupt, bukott államot tartanak mesterségesen lélegeztetőgépen – dollármilliárdokkal.
Magyar Nemzet nyomán