Bárki is kételkedett, jönni fognak az uniós pénzek Magyarországra
A Mandiner cikksorozatban járta körbe a Magyarországot megillető uniós forrásokat: részletesen bemutattuk, pontosan mennyi pénz jár hazánknak, mire fordíthatóak ezek az összegek, és azt is, mennyit fizetünk be a közös uniós kasszába. A téma április közepén ismét a közbeszéd fókuszába került, miután Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője súlyosan vállalhatatlan kijelentéseket tett. Nyíltan kijelentette: örül annak, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek egy részét felfüggesztették, mert az életminőség romlása fokozza a társadalmi elégedetlenséget, ami az ellenzék politikai esélyeit javítja.
Ezekkel a szavakkal Kollár lényegében elismerte: pártja politikai előnyt remél abból, ha a magyar embereket szenvedésbe taszítják – és ebben a játszmában szövetségest talált Ursula von der Leyenben, az Európai Bizottság elnökében, valamint Manfred Weberben, az Európai Néppárt vezetőjében, ahová a Tisza is tartozik. Az uniós források kérdése tehát újra napirendre került, és mivel Kollár kijelentései komoly felháborodást keltettek, fontosnak tartottuk egyértelműen bemutatni, milyen pénzekről van szó, és miért illetik meg Magyarországot.
A 2021–2027 közötti uniós költségvetési ciklusban hazánknak az alábbi források járnak:
– a kohéziós alapokból mintegy 21,7 milliárd euró,
– a helyreállítási alapból (RRF) 10,4 milliárd euró,
– a Közös Agrárpolitika keretében 13,5 milliárd euró, amelyből 7,8 milliárdot az EU, 5,7 milliárdot pedig a magyar állam biztosít.
Ezek egy részét azonban jogállamiságra hivatkozva felfüggesztették: a kohéziós forrásokból 9,45 milliárd eurót, az RRF teljes összegét pedig blokkolták. Ennek ellenére továbbra is számottevő pénzügyi támogatás érkezik hazánkba, és teljesen biztosra vehető, hogy a jelenleg visszatartott forrásokat is meg fogjuk kapni. Egyrészt, mert ezek az összegek Magyarországnak járnak, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök is többször megerősítette.
Másrészt azért is biztos a pénzek sorsa, mert a magyar kormány kezében ott az erős politikai eszköz: a következő, 2028-ban induló költségvetési ciklus elfogadásához Magyarország egyetértése is szükséges. A büdzsét csak egyhangú döntéssel lehet jóváhagyni, így ha a brüsszeli vezetés továbbra is politikai fegyverként kívánja visszatartani a forrásokat, a magyar kormány jogosan élhet vétójogával a következő ciklus tárgyalásakor.
Mandiner nyomán
Follow @jobboldalihirek