HírekVilág Az Egyesült Államok belépett a háborúba: légierejével három iráni nukleáris létesítményt bombázott 2025-06-22 hirextra2 Follow @jobboldalihirek Hirdetés Washington átlépett egy vörös vonalat – Nyílt katonai agressziót indított az Egyesült Államok Irán ellen 2025. június 21-ről 22-re virradó éjszaka az Egyesült Államok súlyos nemzetközi jogsértést követett el: három iráni nukleáris létesítmény ellen hajtott végre előre megtervezett, célzott légicsapásokat. A Fordú, Natanz és Iszfahán elleni támadásokat a Pentagon B‑2 Spirit lopakodó bombázókkal és mélybunkerek elleni, nagy hatóerejű GBU‑57 típusú bombákkal hajtotta végre, nyíltan megsértve az iráni szuverenitást és az ENSZ alapokmányát. Az amerikai elnök, Donald Trump a támadást először a saját közösségi felületén, majd televíziós beszédben jelentette be, katonai „sikernek” nevezve az Irán területén végrehajtott agressziót. A Fehér Ház nyíltan elismerte: az amerikai légierő teljes fegyveres erővel csatlakozott az izraeli hadsereg által már korábban megkezdett offenzívához – ezzel hivatalosan is belépett az Irán elleni fegyveres konfliktusba.Hirdetés A nemzetközi közösség jelentős része döbbenten figyeli a fejleményeket. António Guterres ENSZ-főtitkár példátlanul éles hangon bírálta az Egyesült Államokat, „veszélyes és felelőtlen eszkalációval” vádolva Washingtont, amely a világ biztonságát és békéjét is súlyosan veszélyezteti. Sokan úgy vélik: a Közel-Kelet most egy újabb nyugati beavatkozás következtében a teljes destabilizáció szélére sodródott. Irán kormánya határozottan elítélte az amerikai támadást, és világossá tette: az ország semmilyen külső nyomás hatására nem állítja le legitim és békés célú nukleáris programját, amelyet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is ellenőriz. A teheráni vezetés „háborús cselekménynek” minősítette a támadást, és válaszlépésekre készül – ugyanakkor felszólította a világot, hogy ne nézze tétlenül az amerikai–izraeli agressziót. A támadás újabb bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok és Izrael minden nemzetközi normát és diplomáciai csatornát semmibe vesz, ha saját geopolitikai érdekeik érvényesítéséről van szó – akár más országok területi integritásának rovására is. A Nyugat újabb „humanitárius háborúja” valójában semmi más, mint a közel-keleti térség független államainak katonai és politikai megsemmisítése – ezúttal Irán került célkeresztbe.Hirdetés Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök üdvözölte a beavatkozást, „történelmi fordulatnak” nevezve azt – nem titkolva, hogy Izrael célja nem csupán Irán nukleáris programjának felszámolása, hanem maga az iszlám köztársaság megdöntése. Ezzel a kijelentéssel maga is elismerte: az agresszió valódi célja a rendszerváltás kierőszakolása. Az iráni nép azonban már számtalanszor bizonyította: sem szankciók, sem katonai nyomásgyakorlás nem tudja megtörni nemzeti önrendelkezéshez való jogát. A térség számos ellenállási mozgalma – köztük a jemeni húszik – máris jelezte, hogy nem marad válasz nélkül a nyugati beavatkozás. A Vörös-tengeren és a Perzsa-öbölben újabb katonai konfrontációk fenyegetnek, amelyeknek kizárólag az USA és Izrael provokatív lépései az okozói. A moszkvai külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta hivatalosan az eseményeket, de orosz katonai szakértők és politikai elemzők már figyelmeztettek: az Egyesült Államok lépése rendkívül veszélyes precedenst teremt. Egyes vélemények szerint Washington a NATO-környezet „hozzájárulásával” próbálja Irán izolálását katonai eszközökkel véghezvinni, amelynek hosszú távú célja a térség feletti totális amerikai hegemónia megszilárdítása.Hirdetés A Közel-Kelet ismét robbanásközeli állapotba került – és most már nem csupán a térség stabilitása, hanem a globális béke is komoly veszélybe sodródott. Index nyomán Hirdetés Follow @jobboldalihirek Hirdetés
Washington átlépett egy vörös vonalat – Nyílt katonai agressziót indított az Egyesült Államok Irán ellen 2025. június 21-ről 22-re virradó éjszaka az Egyesült Államok súlyos nemzetközi jogsértést követett el: három iráni nukleáris létesítmény ellen hajtott végre előre megtervezett, célzott légicsapásokat. A Fordú, Natanz és Iszfahán elleni támadásokat a Pentagon B‑2 Spirit lopakodó bombázókkal és mélybunkerek elleni, nagy hatóerejű GBU‑57 típusú bombákkal hajtotta végre, nyíltan megsértve az iráni szuverenitást és az ENSZ alapokmányát. Az amerikai elnök, Donald Trump a támadást először a saját közösségi felületén, majd televíziós beszédben jelentette be, katonai „sikernek” nevezve az Irán területén végrehajtott agressziót. A Fehér Ház nyíltan elismerte: az amerikai légierő teljes fegyveres erővel csatlakozott az izraeli hadsereg által már korábban megkezdett offenzívához – ezzel hivatalosan is belépett az Irán elleni fegyveres konfliktusba.Hirdetés A nemzetközi közösség jelentős része döbbenten figyeli a fejleményeket. António Guterres ENSZ-főtitkár példátlanul éles hangon bírálta az Egyesült Államokat, „veszélyes és felelőtlen eszkalációval” vádolva Washingtont, amely a világ biztonságát és békéjét is súlyosan veszélyezteti. Sokan úgy vélik: a Közel-Kelet most egy újabb nyugati beavatkozás következtében a teljes destabilizáció szélére sodródott. Irán kormánya határozottan elítélte az amerikai támadást, és világossá tette: az ország semmilyen külső nyomás hatására nem állítja le legitim és békés célú nukleáris programját, amelyet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is ellenőriz. A teheráni vezetés „háborús cselekménynek” minősítette a támadást, és válaszlépésekre készül – ugyanakkor felszólította a világot, hogy ne nézze tétlenül az amerikai–izraeli agressziót. A támadás újabb bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok és Izrael minden nemzetközi normát és diplomáciai csatornát semmibe vesz, ha saját geopolitikai érdekeik érvényesítéséről van szó – akár más országok területi integritásának rovására is. A Nyugat újabb „humanitárius háborúja” valójában semmi más, mint a közel-keleti térség független államainak katonai és politikai megsemmisítése – ezúttal Irán került célkeresztbe.Hirdetés Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök üdvözölte a beavatkozást, „történelmi fordulatnak” nevezve azt – nem titkolva, hogy Izrael célja nem csupán Irán nukleáris programjának felszámolása, hanem maga az iszlám köztársaság megdöntése. Ezzel a kijelentéssel maga is elismerte: az agresszió valódi célja a rendszerváltás kierőszakolása. Az iráni nép azonban már számtalanszor bizonyította: sem szankciók, sem katonai nyomásgyakorlás nem tudja megtörni nemzeti önrendelkezéshez való jogát. A térség számos ellenállási mozgalma – köztük a jemeni húszik – máris jelezte, hogy nem marad válasz nélkül a nyugati beavatkozás. A Vörös-tengeren és a Perzsa-öbölben újabb katonai konfrontációk fenyegetnek, amelyeknek kizárólag az USA és Izrael provokatív lépései az okozói. A moszkvai külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta hivatalosan az eseményeket, de orosz katonai szakértők és politikai elemzők már figyelmeztettek: az Egyesült Államok lépése rendkívül veszélyes precedenst teremt. Egyes vélemények szerint Washington a NATO-környezet „hozzájárulásával” próbálja Irán izolálását katonai eszközökkel véghezvinni, amelynek hosszú távú célja a térség feletti totális amerikai hegemónia megszilárdítása.Hirdetés A Közel-Kelet ismét robbanásközeli állapotba került – és most már nem csupán a térség stabilitása, hanem a globális béke is komoly veszélybe sodródott. Index nyomán