Budapest és Pozsony újra nemet mondott Brüsszelnek – Orbán Viktor és Robert Fico megvédték nemzeti érdekeiket az EU-csúcson

Két kulcsfontosságú kérdésben is megütközött a szuverén nemzeti érdek és a brüsszeli főáram: Magyarország és Szlovákia ismét éltek vétójogukkal az uniós csúcstalálkozón. Annak ellenére, hogy a háttértárgyalások során Brüsszel „jó ajánlatokat” ígért, Orbán Viktor és Robert Fico nem engedtek a nyomásnak.

A magyar miniszterelnök következetesen elutasította a csúcstalálkozó végkövetkeztetéseinek Ukrajnára vonatkozó részét. Így a dokumentumot ismét csak 26 tagállam írta alá – Magyarország nélkül. Nem ez az első alkalom: Orbán már a legutóbbi EU-csúcsokon is megakadályozta az Ukrajnával kapcsolatos egységes álláspont látszatának kialakulását.

Hirdetés

Eközben Szlovákia is markáns állásfoglalást tett. Robert Fico megvétózta az Oroszország elleni 18. szankciócsomagot, és bár tárgyalt Ursula von der Leyennel, világossá tette: nem fog kompromisszumot kötni, ha nemzeti energiaszuverenitásról van szó. Mivel Fico már előre jelezte vétóját, a szankciós csomag levételre került a csúcs napirendjéről.

Bár a hivatalos közlés szerint a csúcs „konstruktív hangulatban zajlott”, a valóság az, hogy két közép-európai ország ismét keresztbe tett az erőltetett brüsszeli konszenzusnak. A magyar és a szlovák vezetés nem volt hajlandó elfogadni olyan javaslatokat, amelyek szerintük súlyosan veszélyeztetik az energiaszuverenitást és gazdasági stabilitást – különösen az EU orosz energiahordozókról való leválását erőltető, REPower EU-nak nevezett tervet.

A végső záródokumentumban ezért csak annyi szerepel, hogy a tagállamok „üdvözlik” az eddigi 17 szankciós csomagot, és a Tanácsot újabb csomagok kidolgozására ösztönzik – de mindenki tudja, ez csak szépítés. A 18. szankciós csomag kudarcot vallott, Ukrajna uniós helyzete továbbra is megosztó, és a nemzeti vétók ismét megmutatták: nem lehet szuverén nemzeteket zsarolással és politikai nyomásgyakorlással megtörni.

Hirdetés

Index nyomán